Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1901
6 több, ennek alapján, az 1852. évi július 24-iki csász. nyílt parancscsal 1853. évi január 1-jétó'l kezve behozott osztrák ügyvédi rendtartás életbelépte folytán, «weil er laut darüber erhaltenen amtlichen Auskünfte aus politischen Gründen seiner Stelle als Professor der Rechte entsetzt wurde», az ügyvédséggyakorlásától is eltiltatott, s csakis más ügyvédek neve alatt folytathatta azt. Végül az 1854. évben sikerült neki sok fáradsággal, az akkori szabályok szerint egy az osztrák törvényekből és rendeletekből, összesen 19 tárgyból teendő új ügyvédi vizsgálatnak kitűnő sikerrel való kiállása után, a háborítlan ügyvédkedés jogát ismét visszanyernie. Ez a vizsga az eperjesi cs. kir. orsz. főtörvényszéki kerületbeli csaknem 200 jogosított ügyvéd közül ő kívüle még csak kettőnek sikerült. A következő években az azon főtörvényszéknél fennállott ügyvédvizsgáló bizottságnak és a birodalomszerte behozandó egységes polgári perrendtartás tervezetének megvizsgálására alakított bizottságnak tagjává is választották. S a mint az 1860. évi október 20-ikán kibocsátott cs. kir. diploma folytán a Collegium pártfogósága a jogakadémia újbóli megnyitását elhatározta: ő ismét késznek nyilatkozott a ■ jogakadémia végleges szervezéséig, mint a tételes jogok közül egypárnak tanára, teljesen ingyen tanárkodni. És teljesítette ebbeli Ígéretét, az 1861/62. tanévben akként, hogy ügyvédi foglalatosságokkal való folytonos túlterheltetése daczára, a magyar és osztrák büntető- s a váltó- és kereskedelmi-jogból tartott díjnélküli előadásokat, mely czélra, miután akkor hasznavehető magyar büntető-tankönyv nem létezett, a maga hallgatói számára, egy a csakis 1864-ben először kiadott dr. Pauler Tivadar-féle büntetőjoghoz hasonló 62 ívnyi büntetőjogi művet szerkesztett, melyet azután, a következő években az ő tanárutódai is előadásaik vezérfonalául használtak. Ugyancsak arra a czélra szerkesztett egy 8—9 ívnyi váltójogi alaptant is. E legnagyobb buzgósággal és pontossággal folytatott zajtalan munkásságáról a Collegium 1867. évi kétszázados jubileuma alkalmából kiadott vázlatos rajz szerzője — sajnos — megfelejtkezett! Majd az 1863. évi szeptember 24-ikén kelt kir. udvari rendelet az itten akkor először felállított bírói államvizsgálati bizottság egyik kültagjává nevezte ki, mely minőségében azután évről-évre megerősítették. Végül 1872. évi június 23-ikán dr. Pauler Tivadar, akkori kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ugyancsak e bizottságnak alelnökévé is nevezte ki és ilyen maradt az egészen az 1874—1876-ik években bekövetkezett jogtanulmányi és vizsgálati rendszer változásáig. 1864. július 16-ikán harmadízben választotta meg a Collegium pártfogósága a tételes-jogok tanárává, és pedig mint a magyar és osztrák polgári- büntető- s váltó- és kereskedelmi-jogok tanára működött, hetenkénti teljes 60 s illetőleg 55 perczes 20 órában, naponkénti colloquiumokkal és félévenkénti s tárgyankénti díjtalan vizsga!.Hókkal és végső elméleti vizsgálatokkal a tanévi szorgalmi időnek teljes 9 havi tartama alatt, az 1864/5—1867/8. tanévekben. Működött pedig azon idő alatt dr. Vécsey Tamással, a római jog- és a politikai tudományok nyilvános rendes-tanárával, továbbá Tillisch János theolo- giai s Vandrák András és Herfurth József főgymnasiumi tanárok közremtíkö-
