Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1900
11 tartott szép számú közönség előtt ismeretterjesztő felolvasást. Tanárainknak e buzgósága mindenesetre elismerésre méltó. A század végét s az új század hajnalát egy felette szomorú incidens zavarta meg. A collegiumi igazgató-választmánynak a végrehajtó-bizottsággal deczember 21-ikén együttesen tartott gyűlése a theol. tanári-kar fegyelmi határozati javaslata alapján hét megtévedt ifjút hazafiatlan magaviselet miatt a tanintézettől eltávolítani volt kénytelen. E szomorú kötelességről különben Értesítőnk theol. része is megemlékezik. Az új év január 14-ikén kisérték örök nyughelyére a coll. tanári-kar élénk részvéte mellett néhai nagy Vandrák Andrásunk nejét, Kéler Emilia, általánosan tisztelt matrónát. Ezenfelül a tanári-kar a ravatalra díszes koszorút helyezett s részvétét a gyászoló családdal a coll. igazgató egy átiratban is tolmácsolta, a melyre a család meginditóan válaszolt. A «Vandrák Gyula és nővérei» aláírással ellátott s 1901. január 28-ikán kelt válasznak közöljük a következő szép részletét: «Hogy legalább némi jelét adjuk nagy hálánknak a Collegium azon jótéteményeiért, melyekben boldogult édesanyánk, mint özvegy részesült, .ezennel átszolgáltatjuk boldogult édesatyánk sajátkezű naplóját s egyéb, a hírneves főiskola történelmére vonatkozó okiratot, meg lévén győződve, hogy e kéziratoknak legjobb helye annak a Collegiumnak a könyvtára, melyhez édes atyánk annyi szeretettel és hűséggel ragaszkodott». Az iratok között találjuk Henslmann Samu latin zsoltárait, Vandrákhoz 1874. május 16-ikán intézett magyar levéllel; 1858-ról szóló eperjesi, rozsnyói, késmárki és rima- szombati gymnasiumi tervezeteket; a magyar honi ev. gymnasiumok szervezését és tanmódszerét Vandráknak 1870-ből való sajátkezű szerkesztésében... «az egyetemes felügyelőhöz intézve, ki azt ki is nyomatta»; hazai ev. középiskolák fegyelmi szabályait és igazgatói levelezéseket 1870-ből (p. o. Pákhtól, Breznyik- től, Szénássitól és Kramarcsiktól); Vandrák hallgatóinak jegyzékét és osztályzatát 1833—1882-ig; egyes tanulók fegyelmi ügyéről szóló sajátkezű naplóját 1842. óta s végül, talán a legfontosabbat, Vandrák sajátkezű följegyzéseibe foglalt «jegyzőkönyvi kivonatokat és közvetlen tapasztalatokat, a melyek az eperjesi ev. Collegium történetére vonatkoznak 1531—1867/68-ig» s oda teszi «íolytatás a középiskolákban». Ugyancsak ez utóbbi kemény bőrkötésű könyvben találjuk az 1851. augusztus 28. és 29-ikén Szontágh L. és Ferjentsik S. elnöklete alatt tartott «kerületi bizottmányi ülés»-nek Vandrák által írt jegyzőkönyvét, valamint az eperjesi egyházkerületi ev. Collegium viszontagságainak ismertetését tíz Írott íven. E nagyhírű tudósunk és volt veterán tanártársunk Írott emlékeit híven őrzi a coll. főkönyvtár. Január 27-ikén tartotta az Eperjesi Széchenyi-kör ugyancsak emlékezetes és sikerekben gazdag közművelődési évet lezáró évi közgyűlését, a melyen tanárkarunkból, a Körnek lelke, dr. Homiáth Ödön egyhangú lelkesedéssel ismét titkárnak, dr. Schmidt Gyula coll. felügyelő népnevelési, Csengey Gusztáv magyar-irodalmi, dr. Milder Károly zene- és képzőművészeti s dr. Máriássy Béla szinészeti-szakválasztmányi elnöknek, dr. Wallentínyi Samu pedig főjegyzőnek s dr. Szlávik Mátyás igazgató-választmányi tagnak választattak. A jelzetteken kívül az egyes szakválasztmányokba a collegiumi tanári-karból még 2*
