Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1898
/ Szeptember 19. és 20. napján theol. szak- és papi vizsgálatok tartattak, ez alkalommal is Zelenka Pál püspök elnöklete alatt, ki időt és fáradságot nem kiméi akkor, a midőn kedvelt intézete: a ideológiáról van szó. A papi vizsgálaton dr. Schmidt Gyula coll. felügyelő helyettesítette az egyházkerület világi elnökét. A püspök a praeparandiai képesítő-vizsgálatokon is elnökölt, a melynek eredményéről máshelyütt számol be Értesítőnk. A pap- és tanítóhiány veszélye magyarázza meg püspökünk lelkes fáradozását s odaadó buzgóságát. Szeptember 24-ikén tartottuk meg a főiskola dísztermében a rettenetesen szomorú 'gyászhír miatt elhalasztott tanévet megnyitó coll. ünnepélyt. Méltó volt ez ünnepély ahhoz a Collegiumhoz, mely mindenha az ifjúság tanítására, főleg pedig annak nevelésére fekteti a súlyt. Különösen ez utóbbi szempontból az ily ünnepélynek van kiváló jelentősége. A tanári-kar és az ifjúság teljes számmal jelent meg. Ezenfelül az igazgatóválasztmány tagjain kívül a vendégek sorában ott láttuk: Szinyei Merse István főispánt, Tahy József alispánt, Mandics Ede polgármestert, Palugyay Gusztáv törvényszéki elnököt, Hoffmann Mór pénzügyigazgatót, Almássy Andor m. kir. erdőtanácsost, Matavovszky Béla kir. tanfelügyelőt, Schlott Gyula kir. kath. főgymn. igazgatót, Novák Mihály, Páll Endre, Draskóczy Lajos és Liptai Lajos ev. lelkészeket és másokat. Az ünnepély Szánik Ernő énektanító vezetése mellett a főgymn. dalkar «Erős vár a mi Istenünk» ez. összhangzatos énekével kezdődött. Majd Engler Lajos IV. éves theologus gyönyörű alkalmi imájában kérte az Ég áldását az ifjúságra, hogy az ebben a tanévben is a szülők óhajtását kövesse s a vezető tanárok segítségével kitűzött czélja: tudományos kiképeztetése és erkölcsi nemesülése felé haladhasson. E végből könyörgött világosságért az észnek, szent indulatért a szívnek s erőért az akaratnak. A kortjoly meghatottság hangján elmondott ima után dr. Szlávik Mátyás collég, igazgató hatásos ünnepi beszéde s Mérey Aurél collegiumi h.-felügyelőnek igazi mély benső- séggel előadott gondolatgazdag záróbeszéde következett. A megnyitó- és záróbeszéd a következő: „Nagyságos coll. felügyelőség! Mélyen t. vendégeink! Szeretve tisztelt tanári kari Kedves ifjúság! Tehát ismét egybesereglettünk ide, e nagymúltú protestáns főiskola komoly feladatokat hirdető falai közé! Legyen ez új tanév első coll. ünnepélyén legelső szavam a tiszteleté, a melylyel e Collegium minden rendű és rangú elöljárója, barátja, pártfogója és tanára iránt adózni soha meg nem szűnök s legyen második szavam a szereteté, a melylyel titeket kedves ifjak, tanintézetre és vallásfelekezetre való különbség nélkül a legmelegebb indulattal üdvözöllek! A szeretet örvendező leikével s az édes reménység biztató és boldogító szavával köszöntlek benneteket, kik a közelből és a távolból e Collegiumnak, mint édes jó anyának ápoló, védő és vezérlő karjai közé siettettek! Isten hozott benneteket! Adja a jóságos Isten, hogy a minő derült szívvel köszöntitek most e tanintézet ős falait, tíz hó elteltével oly elégült lélekkel s erkölcsi önérzettel vegyetek tőle búcsút s kisérjen majdan az édes otthonba, kedves szüléitek körébe a nemes barátság s a jól teljesített munka boldogító emlékezése 1
