Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1898
14 gatási bizottsági ülésen, a melyen többi között a coll. ősi pártfogóság rendezésének s a tanítóképző IV-ik évfolyammal a jövő tanév elején való kibővítésének kérdése behatóbban tárgyaltatott. Az egyházker. elnökség ezúttal is a Collegium iránti meleg érdeklődésének adta fényes tanújelét. E kérdésekkel bővebben és véglegesen a junius 29-ikén tartandó coll. igazgató-választmányi ülés, illetve a Nyíregyházán tartandó jövő egyházker. közgyűlés fog foglalkozni. Április 9-ikén a Kassán tartott Szieber-jubileumon Ludmann Ottó igazgató vezetése mellett többen a főgymn. tanárok közül is vettek részt, sőt egyikök lelkes vezérczikkben is méltatta az «Eperjesi Lapok» hasábjain a kiváló tanférfiú érdemeit a hazai tanügy szolgálatában. A rokonszenv és nagyrabecsülésből részt kért a Collegium is, mely a következő távirattal üdvözölte: «Nagyságos Szieber Ede tankerületi Főigazgató úrnak, Kassán. Fogadja Nagyságod kérjük mai lélekemelő jubileumára a coll. igazgató-választmány és tanárkara nevében szívélyes üdvözleteinket s legigazabb szerencsekivánatainkat. Dr. Schmidt Gyula coll. felügyelő. Dr. Szldvik Mátyás coll. igazgató.» E táviratra a főigazgató következő átirattal válaszolt: «Nagyságos collegium! Felügyelő úr! A szívemnek oly jóleső üdvözletért, melylyel jubileumom alkalmából Nagyságod és a collegiumi igazgató úr a coll. igazgató-választmány és tanárkara nevében megtisztelni s megörvendeztetni méltóztattak, fogadják legforróbb köszönetemet. Hazafias üdvözlettel maradtam nagyságos Felügyelő úrnak — Kassán, 1899. évi április hó 14-ikén — alázatos szolgája: Szieber Ede kir. tanácsos, főigazgató.» A jogkari dékán által is küldött távirati üdvözletre hasonló meleg szivélyes- séggel válaszolt. Április 11-ikén, a 48-as törvények kir. szentesítésének emlékére, a coll. tanárkara és ifjúsága is, a praeparandia karénekének közreműködésével, ez alkalommal először közös hazafias ünnepélyt tartott, mely alkalommal a coll. igazgató átanári-kar és az ifjúság előtt a díszteremben következő beszédet mondott: „Mélyen tisztelt tanári kar! Kedves ifjúság! Hazafias lélekkel s valódi lelkesedéssel gyűltünk egybe az ősi Collegium komoly falai közé, hogy a mai napon emléket emeljünk a 48-as törvények szentesítésének. Az 1848-as márcziusi napok szülték azokat az eszméket, a melyek Magyarországot a modern nemzetek sorába emelték s a mai napon 51 éve múlt annak, hogy az ez eszméket Corpus Jurisunk lapjaira iktató törvényeket a király Pozsonyban «a rendek örömriadása és kardcsörgetése között» hű magyarjainak legnagyobb örömére és lelkesedésére szentesítette. Soha fejedelem őszintébben szives és bensőségteljesebb fogadtatásban nem részesült, mint akkor, a midőn hű nemzete históriáját és vágyát megértve, a nagyjelentőségű alkotmányreformokat törvényileg szentesítette. A nemzet örökké hűséges szivének lelkes fellobbanására visszaválaszolt a kir. szívnek azt megértő megdobbanása ; ahoz a sok fényhez, a melylyel márczius tavaszi napja ragyogta körül nagy történeti hivatással biró nemzetünket — hozzájárult szt. István koronájának tündöklő fénye is — s a nemzet és király szivének összhangzó megdobbanása, valamint ősi koronánk fényének a 48-as nagy reformokra való reáragyogása szülte meg alkotmánytörténetünk ama jelentőségteljes napját, a
