Evangélikus egyházkerületi collegium, Eperjes, 1896
7 Alkotmányos kormányunk annak daczára, hogy egyetemeinken kitűnő tanárok tanítanak s a tanítás sikerét biztosító eszközökben nincsen hiány, egyes kiváló fiatalokat állami ösztöndíjjal küld ki tudományuk mélyítése, újabb vívmányok megismerése s tapasztalatok szerzése végett. E század első felében azonban a reakczió lidércz- nyomása alatt állt az ország, s Metternichnek gyanakvó és nyomasztólag ható szelleme kisértgetett még a 40-es években is, minélfogva a külföldre jutás — különösen szegényeknek —- nagyon nehéz volt. Hazslinszky Frigyes kimehetett volna németországi egyetemre, mert tímárlegénynek szóló útlevelével könnyen áteresztették volna a határon s a német városok bármelyikében tartózkodhatott volna,1 ő azonban czélszerűbbnek találta a bécsi műegyetemre menni, a hol — 1843-tól egészen Eperjesre való meghivatásáig2 — földtani, vegytani, természettani és mathematikai tudományoknak szentelte idejét. Tanárai közül különösen Meixnert emlegette, a kitől a vegytant hallgatta. Bécsi tartózkodásában csak gazdagította eddigi ismereteit s kiszélesítette látókörét s így tehát, midőn az eperjesi Collegium a Pozsonyba távozott Fuchs Albert, jeles fizika és mathematika tanára helyébe Hazslinszky Frigyest választotta s hívta meg 1846-ban ezen tanszéknek betöltésére, nem kezdő s tudomány nélkül való embert hívott meg, a ki mint tanár jött volna bele tudományába s a tanításba, hanem kész embert, a ki szakjával komolyan foglalkozott s hosszú ideig készült a tanári pályára. * * * Midőn Hazslinszky Frigyes 1846. február havában Eperjesre jött, nagyon mozgalmas s forrongó életet talált a Collegium ifjúságában s pártfogóságában. «A nemzetiség eszméje öntudatos életre ébredt és hatalmas mozgalmakat idézett elő minden irányban. Regeneratio és reform, a korszellem jelszava minden institutióknál, politikai, társadalmi, vallásos, tudományos és technikai tekintetben. Az új kovász hatni kezd, forrásba hozván az életet.»3 Az ifjúság a 1 Útlevelet tanulóknak nagyon nehéz volt szerezni s ha kaptak is német egyetemre szóló útlevelet, meg volt határozva, hogy mely egyetemre szabad elmenniök s melyikre nem. Természetes, tiltották azon egyetemek látogatását, a melyek szabad szelleműek voltak. Hogy a tilalmat kijátszák, egyes kereskedőktől s mesterektől nyert bizonyítványok alapján mint kereskedők, vagy iparos-legények mentek ki. L. dr. Vécsey T,-nak «Vandrák emlékezete.» 9. oldal. — 2 Coll. can. vis. jk. dr. Mágócsi Dietz tévesen í 845-re teszi. — 3 Vandrák András: «Az eperjesi Collegium vázlatos rajza.» 27—28. oldal.
