Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1894
26 október 10-én reggel. (Ezen beszéde megvan, mint V. melléklet, 1667. október 18-iki iskolai évnyitóbeszédéhez. Czíme: «Oratiuncula Praeparatoria sub auspicium Examinis Generalis Publici mane die 10. Octob. recitata».) 1 Beszédjének bevezetése 12 sornyi megszólítás gróf Tököli István küldöttjeihez («legati»), az ifjú grófhoz, a pártfogókhoz, a lelkipásztorokhoz, inspectorokhoz, kurátorokhoz, senátorokhoz, professorokhoz, collegákhoz és az ifjúsághoz, a «juventutis studiosae corona nobilissima »-hoz. Értekezik pedig ezen beszéd az iskolai vizsgálatok fontosságáról és szükséges és hasznos voltáról. «De Examinum Scholasticorum Dignitate Necessitate et Utilitate.» Elmondja benne: mi az examen? mit jelent? ki a szerzője? (Isten! mert ő examinálta az első emberpárt! ■— Sicf) miért fontos? miért szükséges? miért hasznos? (Igaza van, midőn azt mondja: «Examina = Praeludia Officii futuri publici sunt, quod nihil aliud, nisi continuum quoddam Examen sustinere cogitur ab illis, qui actiones nostras universas curiose observant, accurate in easdem inquirunt et ad rationes reddendas quotidie paratos nos esse sollicitant».) Azután ecsetelvén az 1667—68-iki iskolai év történetét, felemlíti, hogy látta késmárki gróf Tököli Imrét az elmúlt iskolai évben «in classem suam grammaticam stato tempore quotidie concurrere, lectiones memoriae mandare et recitare, Exercitia styli ex Hungarico Idiomate in Latinum excipere», látta tehát szorgalmasan tanulni, iskolába járni; látta, mint versenyzett a bárókkal, mint tartotta meg első helyét nem nevéért, de érdeméért, mint kérdezett maga is, látta «de palma industriae et doctrinae fervide masculeque decertare ... sed et vestro jussu interrogare ipsum ac examinare in circulo condiscipulos adstantes Praeceptoris ad instar... s végül beszéde végén meghívja a fényes, nagy pártfogóságot, felügyelőket s az egész nagyközönséget nemcsak az egyes vizsgálatokra, disputátiókra, hanem az ifjúság által előadandó szindarab megnézésére is, melynek czíme: «Eleazar Constans». «Hospites et Advenae... qui ad invitatorias honorificas Nobilissimorum Dnum Inspectorum .. . praesentes vos sistere haut fuistis gravati... ad actum usque Tragicum de Eleazare Constante a juventute nostra . .. sub finem Examinis repraesentandum perdurate». Említi, hogy a jutalmak a vizsgálatok végén ünnepélyesen fognak kiosztatni. «Neque destituent Praemia destinata auctoritate generosorum Inspectorum finito examine distribuenda.» Azután kihirdeti, hogy a vizsgálatok stb. után egy havi szünet lesz, különösen a szüretre való tekintetből. Tehát egy hónapi szüreti Vacatio! «Vacatio publica a Lectionibus ordinariis menstruo spacio toti scholae concedetur, instante hoc imprimis uberiorum Vindemiarum tempore.» Végül Isten áldását kérve, azzal végzi: «Gloria in Excelsis Deo!» Tegyük még hozzá, a mit dr. Pomarius Sámuel fent idézett művéből tudunk. A vizsgálatok után 1668. október 13-án csakugyan előadták az ifjak Eleazar Constans-t, a jutalmak kiosztattak s midőn'már a vendégek, pártfogók, ifjúság stb. is eltávozott, 1668. október 18-án, a városi hatóság nagy örömlakomával ülte meg a Collegium megnyitásának első évfordulóját, melyen a papokat és a tanárokat fényesen megvendégelte. (Hiszen Pomarius a maga 1 Lásd Pomarius fent idézett művét.
