Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1893

20

megszüntesse. Ezért kerül a szegények ügye állami rendelkezés alá. Következésképen a közérdekből eredő közsegélyezési kötelezettség nem szolgálhat alapul magánjogosítványnak. A kegyelemkenyér azután is annak marad, a mi volt; és közérdekből kártérítés nélkül megszorítható, sőt a szegényt attól meg is foszthatni.

A magánjog tartalmában benne van a kártérítés eleme is. A közsegélyezési magánjogosítványnyal felruházott szegények, kik Párisban 1871-ben az ostromállapot ideje alatt — a rendes táplálék hiánya miatt -—- patkánypástétommal éltek s ennek folytán egészségüket elrontották, az eltartásra kötelezett közönségtől kárpótlást követelhetnének annak daczára, hogy ennek sem volt külömb sorsa.

A kegyelem az éhhalál hideg szelét elfogja épúgy azok elől, kiket könnyelműségük sodort az örvénybe, mint azok elől is, kik szánt-szándékkal idézték elő szerencsétlen állapotukat, a mi felett azonban a világi bíró szemet nem húnyhat.

Ezen körülmények között a jogrendet a megrendüléstől megóvhatjuk, ha a közsegélynek pusztán kegyelmi értéket tulajdonítunk.

I)i-. Sfirmly Vilmos.