Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1892

S5

Achilleus fegyvereibe öltözik XVI. 131—155. Az istenek pártoskodása és részvétele a harczban XX. Patroklos a máglyán XXII. Hektor temetése és tora XXIV. Hasonlatok, jelzők. Homeros előadása. A tárgy fönsége. Az Ilias szerkezete. Epizódok. Jellemek. Csodásság (deus ex machina). Világkép az eposzban. Az Odysseia történeti megalakulása. Meséje. Expositiója I—IV. é. Cselekvénye

V. stb. é. Odysseus a phäeakok szigetén. Nausikaa VI. é. Odysseus Alkinoos házában VII—XIV. Megérkezése Ithakába. Odysseus boszúja a kérőkön XVII—XXIV. Epizódok : Nestor elbeszélései a trójai hősökről III—IV. é. Nausikaa álma s találkozása a hajótörött Odysseussal VI. é. Demodokos lantos éneke VIII. é. stb. Az íjverseny. Leírások : Ogygia szigete V. é. Odysseus íja VIII. é. A kérők garázdálkodása. Nausikaa és társnői lapdajátéka. Odysseus vén kutyája az Argos (XVII. é.). Penelope, Telemachos, Laertes alakjai. Az Odysseia előadásai. Az eposz általában. Epikus tárgy. Epopoiea tárgya. Nagyszerűség, csodásság az epopoieában. Az epopoiea szerkezete. Naiv eposz és műeposz általában. Naiv eposzok keletkezése. Mondák. Magyar hősmondák s a belőlük alkotott műeposzok. Az Ilias és Odysseia cselekvényének későbbi korban költött folytatásai, különösen Arktinos, Agias és Eugammon eposzainak tartalma. Tárgyi és tartalmi magyarázatkép: A görög vallás eredete és jelleme. Homeros vallási világnézlete. Hesiodos mythologiája. Perikies korának mythologiája. Égi, földi, vízi istenek. Hősök, félistenek. Erkölcsi állapotok. Mysteriumok, áldozatok, papok, ünnepek, jósok és jóshelyek. A görög dráma kezdete. Színház, színészet, színi előadások. A görög dráma fejlődése. — Mindszenti Gábor Naplójából, Pázmány Péter Hodegusából és Prédikátióiból vett összefüggő részletek, továbbá gróf Zrínyi Miklós: A török afium ellen való orvosság stb. elemzésével a magyar előadó és értekező próza fejlődése. Bethlen Miklós: Zrínyi Miklós a költő halála, Fogarasi rabságom, Egy álomlátás; Szalárdi János: Rákóczy György fejedelem méltatása; Cserei Mihály: Teleki Mihály; Apor Péter: A régi erdélyiek laka- dalmiról és házasságáról czímű részletek alapján egyrészt a magyar történeti próza fejlődése, másrészt a történeti műfajok (életrajz, jellemrajz, memoire, napló, krónika, pragmatikus előadás) fősajátságai és kellékei. Faludi: Nemes urfi czímű művének első részéből és Mikes Kelemen: Törökországi leveleiből vett részek elemzésével a levélpróza tartalmi s alaki sajátságai, a magyar műpróza fejlődése Kazinczyig. A magyar történetírás rövid története a XIX. századig. Az új magyar próza Kazinczy korában. Kazinczy hatása. Hetenkint 2 óra; időszakonkint egy irásb. dolgozat. Dr. Serédi Lajos.

b) Diszítményi rajz. Renaissance diszítmény-elemek, különféle stilű ékítmények, építészeti részek, oszlopok és párkányrészletek graphikus- és dombor- mintákról, árnyékolással is. Hetenkint 2 óra. Hazslinszky Tamás.

6. Német nyelv. A nyelvtani és mondattani ismereteknek ébrentartása mellett költeményeknek és prózai olvasmányoknak tanulmányozása. Költemények könyv nélkül is. A tárgyalt prózai olvasmányok a következők: Der Herbstmorgen, Wilhelm von Oranien, Körner an seinen Vater, Drei Grundfehler der Menschheit, Die Burgruine, Auf dem Schlachtfelde, Das Mönchswesen, Der Islam Aus «den Reden an die deutsche Nation» von Fichte; Griechenlands Sprache Mythologie und Dichtkunst. Költemények: Die Kraniche des Ibykus, Der wilde Jäger, Lenore, Der Ring des Polykrates, Bürgschaft, Abschied vom Leben, Des Postillon, Der Sänger, Der Fischer, Das Lied von der Glocke. Schiller