Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1890

34 telenebbek s kiknek leginkább szól a leezke, karolják fel s veszik védelmükbe. De haragjának tulajdonképi czéltáblája maga a fő­vezér, a tábor bálványa. A gúny- és csűfnevek egész záporát zúdítja a vezérre s összehasonlítja ó't a legutálatosabb és legelvete- medettebb emberekkel. c.) A hangélcznek harmadik foka az, a melyben a hang hason­latossága mellett még valami mellékvonatkozás is rejlik. Ily hasonló hangzású szavakkal csinált élezek leggyakrabban fordáinak elő a franczia nyelvben ; ezeket calembourg-oknak szokták nevezni. Ezek az élezek igen gyerekesek és leginkább a gyermekvilágban találjuk azokat. Ilyenek a következő komikus kérdések: Melyik fa nem ég el? A tréfa. — Mikor sül fel az ember lelke? A mikor eszmékért lelkesül. -=— Melyik ló a legnélkülözhetetlenebb segédszerkesztő? Az olló. — Melyik ló hidalja át a vizet? A palló. — Melyik sóval lehet nyársalni? Az orsóval. — Melyik vaj puliul meg a hűvösön? A tolvaj. — Melyik vár bevehetetlen? A légvár, stb. Vagy: Welche ist die schönste Tracht? Die Eintracht. — Welche Weisheit ist die unausstehlichste? Die Naseweisheit, stb. 2. Míg az alsóbb fokon a hang képezte az élezet. addig a második fokon maga a szó az élez eleme, még pedig a szó a maga sok és különféle jelentésével. Ha az élez lényege az, hogy egészen különböző és egymástól távol eső képzeteket összekapcsoljunk és egyetlen egy szóban fejezzünk ki, akkor ez a legrövidebb és leg­találóbb szemléltető mód, és az éleznek játéktere egyetlen.egy szó. Ennek az éleznek is számos formái vannak. Neve: szóélez vagy szójáték, és minthogy itt a szó többértelméről van szó, kétértel- müséqnek is lehet nevezni, vagy mint a francziák nevezik: bon-mot (élez-szó). Hugo Viktor a szójátékot a lélek sarának nevezi, mint­hogy rendszerint a legkönnyebb és legközönségesebb élez. Greguss azonban védelmére kel. Shakespeare és Moliere gyakran élnek e fajta élczekkel és nagy sikert arattak vele, mert műveletlenebb emberek is jól mulattak rajta. a) A legalacsonyabb fokon állanak a következő szóélczek. l’l. Ha azt mondjuk: Ez ügyetlen, majd együgyű, végre ügyefogyott ügyvéd volt, mert eleinte nem volt semmi peres ügye, utóbb egy ügye volt, melyet utóvégre is elvesztett Heine azt hitte, hogy a XIX. század első napján született, azért azt mondotta magáról, hogy „én vagyok a XIX. század első embere“. (Született 17UÍJ. decz. 13.) Ezen szó harapni, kétértelmű; mikor az embernek harapnivalója nincsen, akkor nyomorog. Ezt a kétértelműséget

Next

/
Thumbnails
Contents