Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1890

sari ismert torzalakok. Ilyen az angol clown és Jolin Bull, a német Hanswurst, Deutscher Michel; nálunk a czigány, Paprika Jancsi, Ludas Matyi, Magyar Miska, Bolond Istók, Peleskei nótárius, Mokány Bérezi, Tallérosi Zebulon, Monokies, Titán Laczi, Kraxelhuber Tóbiás, Tojás Dániel stb. „Ide tartozik a hibás kiejtés majmolása is (palócz, székely); továbbá a gőgösök, részegek, kaczérok majmolása.“ Alig van meglett ember, „a kinek ne volnának megszokott szavai, kedvencz szólásai“; mint pl. izé, szintén, non plus ultra, nagyszerű stb. „Ezt is felveszi a csúfoló maj- molás, még pedig’ úgy, hogy a mi a valóságban tízszer fordúl elő, azt százszor is ismétli“. (Greguss.)

Még egy példát akarok felhozni, mely a dolgot megvilágítja Emlékezünk még, mikép keletkezik a gyermeknél a fenséges képzet. A komikus képzet is ugyanazon módon keletkezik, t. i. hogy az ember testi fogyatkozásait kinevetik. Ez nyilván csak akkor történhetik, ha a gyermek testi szellemi túlsúlyának egész öntudatával és önérzetével bir, ha a tárgyat mélyen maga alatt látja, mely tehát rútnak tűnik fel előtte. S innen van, hogy a gyermekek nevetési ösztöne akkor tör ki először, mikor testi fogyatkozást, rútságot látnak. Ez „megröhögteti az embert, s voltakép csak azoknak való, a kik röhögni tudnak: gyermekeknek, műveletleneknek.“ A czirkuszi s mindenféle bohóczkodás erre a nevetésre számít, s nem egyéb, mint karikatúra. Az embert természete utalja a nevetségesre, mert a testi, erkölcsi rút az első tárgy, mely a komikumra vezet.

Karikatúra az akaratlan komikum is, minő a dagály, ha valaki nagy phrazisokban semmit sem mond. A sütőmester is látván, hogy a pápa ünnepélyesen lép elő az áldás alkalmával, ő is ily léptekkel jár boltjában; szintúgy a műveletlen a művelt embert, az ügyetlen az ügyest játsza stb.

A komikum első s legalsóbb foka tehát a durva érzéki, a külső és testi karikatúra.

II. Előáll most a kérdés, melyik a komikus képzelet, melv a komikum első foka fölé emelkedik? Az eddigiekből könnyen vezethetjük le a második fokot. Látjuk, hogy a fenséges második foka okvetlenül csak az lehet, mely az első fok, a félelmetes fölé végtelen magasra emelkedik; ez az erő pedig, mely a félelmetes fölé emelkedik és a félelmet megszünteti, megsemmisíti, nem más, mint az emberi akarat; ez eredményezi a hősiesség különféle ár-