Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1890

nyelvtan : a) Hangtanból rövid tájékoztatás, b) Mondattan : a mondatrészek biztos felismerése; egyszerű, összevont és összetett mondat; fő-és mellékmondat. c) A szótan köréből a beszédrészek használata; a tőnek és járulékainak megkülönböztetése; igeragozás, névragozás ; szóképzés. Tankönyv : Hoffmann Mór: „Magyar nyelvtan“ és Lehr Albert-Riedl Frigyes : „Magyar olvasókönyv“ 1 k. Hetenként 6 óra. Szutórisz Frigyes.

3. Latin nyelv. A beszédrészeknek alaki ismertetése és mondatbeli szerepe. Névszók ragozása, nemi szabályok, a főnév s a többi névszó egyezése; melléknevek fokozása, melléknévi határozók; fordítás közben tanult elöljárók, kötőszók és határozó szók összefoglalva. Cselekvő, szenvedő és álszenyedő igék határozott és igenévi alakjai. Az alaktan begyakorlására különálló mondatokat és önálló olvasmányokat fordítottak és elemeztek; az utóbbiakat emlékelve is. Hetenként egy iskolai Írásbeli dolgozatot készíttettek. Kk.: Schultz-Dávid: „Kisebb latin nyelvtan“ és „Latin olvasó- és gyakorlókönyv“. Hetenként 7 óra. Kiss Albert.

4. Földrajz. Eperjes vidékéből kiindulva, a legfontosabb földrajzi fogalmak megbeszélése; tájkép, térkép, térképrajzolás, térképolvasás. Magyarország leírása vidékenként, megyék. Európa leírása természetes vidékek, valamint államok szerint. A természetrajzi s néprajzi ismeretek csak annyiban jöttek tekintetbe, a mennyiben az országok és vidékek jellemző tulajdonságaihoz tartoznak. Tankönyv: Brózik és Paszlavszky: „Földrajz“ I. rész. Hetenként 4 óra. Szutórisz Frigyes.

5. Számtan. Számjegyek és számok. A tizes számrendszer számainak írása. A négy alapművelet egész számokkal. Pénznemeink ismertetése. Számolás megnevezett számokkal. A tizedes törtek ismertetése, kapcsolatban a hossz- és súlymértékkel. A négy alapművelet tizedes törtekkel. Időszámítás. A közönséges töi’tek és a számítás ily számokkal. A számítás szóbeli és írásbeli volt. Kéthetenként egy iskolai írásbeli dolgozat; házi feladat óráról-órára. Példatár: Mocnik-Schmidt Számtana. Hetenként 3 óra. Klein János.

6. Rajzoló geometria. Pontok, vonalak, szögek, háromszögek, négyszögek és sokszögek. Az idomok összeillése és hasonlósága. A kör és a szabályos sokszög. A területek meghatározása. Az ornamentális rajz egy hetenkénti órában rendszeresen haladó rajzminták szerint, a tanítónak a táblán való előrajza után. Kézi könyv: Mendlik Ferencz és dr. Schmidt Ágoston. Hetenként 3 óra. Hazslinszky Tamás.

7. írás. Magyar folyóírás az ütemmódszer szerint. Hét. 1 óra. Kiss Alb.

8. Ének. Hetenként 1 óra. Mikolik Gyula.

9. Torna. Hetenként 2 óra. Durst Győző.

II. OSZTÁLY.

1. Vallástan. Az I. osztálylyal egyesítve.

2. Magyar nyelv. Az előbbeni évben tanultak ismétlése után a mondattan részletesen, különös tekintettel a határozókra. Körmondat. Függelékül a rokonértelmü szók. Dolgozatokul részint példák a mondattani szabályokra, részint alkalmas olvasmányok szabad átdolgozása. K. k.: Király Pál: