Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1889
9 A társadalmi tudománynak egyik főaxiomája az egyén és állagi- gazdaság szoros, organikus kapcsolata, mely a gazdasági életben a valamely állam körén belől létező összes köz- és magángazdaságok egymást föltételező s kiegészítő összetartozóságában jelentkezik s ez ösz- szetartozóság alkotja meg épen a nemzetgazdaságot, mely nem egyéb, mint az államilag szervezett nép körén belől létező s egymás közt organikus egészet alkotó összes magán- és közjogi jellegű gazdaságok összege és kombinácziója. Természetes, hogy a nemzetgazdaság is a közgazdaságok közé tartozik, mert nem magángazdaság, hanem a politikai nép összes gazdaságainak egysége s bár tehát a nemzetgazdaság tágabb fogalom, mint akár a magángazdaságok, akár a kényszer elvén alapuló közgazdaságok benne foglalt fajai, mint a községi, megyei, tartományi és államgazdaság, de mégis szőkébb, mint a közgazdaság fogalma s ez utóbbiakkal együtt annak kiegészítő elemét képezi. Tehát a séma következő: Gazdaságok: I. Magángazdaság: II. Közgazdaságok: a) egyéni, b) társulati gazdaság. a) községi, b) megyei (tartományi), c) állami, d) nemzetgazdaság. E sémából az is kitetszik, hogy a közgazdaságok folyton emelkedő s az előbbieket magába vevő fokozatban követik egymást. A magángazdaságtannal szemben létezik tehát közgazdaságtan is, melynek azonban a nemzetgazdaságtan, vagyis azon tudomány, mely valamely politikai nép gazdasági organizmusának törvényeit kutatja, rendszerezi s tudományosan fejtegeti, csak egy alkotó részét képezi, de amely még a nemzetgazdaságtanon kívül az államháztartástant (pénzügytan) is felöleli, értvén ez alatt azon tudományt, mely az állami organizmus gazdasági élettörvényeit adja elő; sőt beszélhetnénk tartományi, megyei és községi háztartástanról is, ha ezek, mint külön tudományágak már elváltak volna; de ily különállás nélkül is az államháztartástan fontos kiegészítő részét alkotják. Ha tehát nemzetgazdaságtanról beszélek, illetőleg a franczia «Economie politique», az angol «political Economy», a német «Nationalökonomie» fogalmát akarjuk visszaadni, ezt épen csak a «nemzetgazdaságtan» műszóval tehetjük helyesen, szabatosan, ez fogja csak ama felsőbb gazdasági szervezet törvényeinek tudományos taglalását jelenteni, mely az összes magán- és közjogi jellegű gazdaságok kölcsönös hatású kombinácziójának eredménye; ezzel szem3
