Evangélikus kerületi collegium, Eperjes, 1888
6 lépcsőkön (xllpaxeg) történik, mely lépcsők a nézőkörnek felívét ékalakú részekre (xeqxíSeg) cunei osztják. Az ülések egy vagy két, az egész félíven végig húzódó folyosók által ((Ua'CíóuaTu = praecinctiones) 1—2 emeletre voltak felosztva. A hátulsó üléssor egy fallal volt körülzárva. A padsorok bármely részéből a legszebb kilátás nyílik pl. a Dionysos színházánál balra az Ilissos folyócska mellett elterülő mezők és virányok és a mézgazdag Hymettos hegye látszának, jobbra az athénei kikötő és a felséges tenger. Lenn a padsorok ívalakjához simulva a félelliptikus orchestra terül el; a színháznak e tulajdonképeni szent helye; közepében Bacchus isten oltárával (O-vuÉh], JHm — áldoz) Eredeti neve — xóvkstqu, mert talaja homokból xóviq) állott. A chorus itt foglalt helyet és a {hvaí'/Ji körül tánczolt. A chorusnak személyei e szerint íiviif/.rxói thymetici-eknek nevezeteitek, a színészek neve ellenben — axijvtxói. Az orchestrának a színpad felé eső része előszínpaddá van átalakítva, úgy hogy alulról kis lépcső vezet fel a túl aj donképeni színpadra. Ezen orchestrai előszínpadon a zenészek foglalnak helyet. Maga a színpadi épület ax>iv>) a színház szélességének nagyobb részét foglalja el. Emeletes, architektonikus beosztású és oszlopokkal, párkányzatokkal, reliefekkel és szobrokkal van díszítve. A színpadi épületbe mintegy belevágva van a tulajdonképeni színpad nooír/.tjviov vagy /.oydov; a melyen a színészek játzottak. Függöny, mely a scenát a nézők szemei elől eltakarná, még ismeretlen. A színpad alakja hosszúra nyúlt. Hátsó részét a színpadnak az épület fala képezé, melyet új decoratio czéljából ki lehetett húzni, a miért scena ductilis-nek neveztetett; a festett oldalcoulissák nEQÍaxToi forgathatók voltak és scena versilis nevet viselnek. A hátsó falban, melynek decoratiója, rendesen egy oszlopcsarnokokkal díszített királyi palota homlokzatát mutatja, mivel t. i. a régi tragoedia színhelye rendesen a királyi palota előtti tér — három ajtót látunk. A középső ajtón a király és a királyi család tagjai szoktak ki és bejárni, miért is ßaaiXeia-nsik neveztetett, a másik két ajtó: a hospitaliáh, melléképületekbe vezetett. A soena az egész darabon végig alig változott, az a sok szín- változás, melyet némely modern színmű követel, a régieknél hallatlan dolog lett volna. A színpadtól jobbra és balra melléképületek voltak: az u. n. xa(>a()x>ivia-lz, melyek öltöző szobák gyanánt használtattak, és a ruházat elhelyezésére szolgáltak. A naQut>x>)viu-\ és a bx>iv>) fedve
