Kerületi evangélikus collegium, Eperjes, 1884
15 emelkedett és magas érzelmeiben s bámulattal párosult tiszteletet és szeretetet tudtál gerjeszteni magad körül: szóval, te voltál az, kinek immáron a neve nagy vala“! Egy fél századon keresztül, szívvel, lélekkel, soha nem csüggedő kitartással szolgálni a nevelés ügyének ama nehéz és fáradalmas mezején, lelke mélyéből fakadó józan és tiszta tudományossággal táplálva az igaz, szép és jó eszméiért lelkesülő ifjú lelkeket, hogy őket az erkölcs, a tudomány s az igaz vallásos hit magasztos birodalmába vezérelje: oh, hát képzelhető-e ennél nemesebb pályafutás, s leírható-e akkor a mi veszteségünk, kifejezhető-e akkor a mi fájdalmunk, midőn ily nemes léleknek pályafutása vala az, mint dr. Vandrák András, a kinek már csak hideg tetemeit láthatjuk magunk előtt! Oh miként kelljen megbarátkoznunk azon szomorú valósággal, hogy e nagy tanférfiú, kinek ragyogó beszédéért ifjak és vének egyaránt lelkesültek, nincs többé közöttünk?! Bánatos keblünknek egyedüli enyhülést és vigasztalást ily nagy csapással szemben, valóban csak azon meggyőződés, csak azon hit képes nyújtani: hogy Ő volt az, ki a nemes harczot igazán megharczolta, s hogy bár eltávozott, de azért megdicsőíilt szelleme velünk fog maradni! Igen, velünk maradand az, mert ama sok és nehéz küzdelem, ama hűség és jellemszilárdság, mely nagy halottunk letűnt életének útját jellemzi, át fogja hatni s fel fogja melegíteni a szíveket, mint a nap a földet, és áldást hint az utódokra, kiknek örök büszkesége maradand. Szellemének hatalma bevésve marad számtalanoknak keblében s ragaszkodást, hűséget és lelkesülést teremt az az ifjú nemzedékben, mely hivatva lesz a köz- boldogúlás mezején áldásosán munkálkodni! Csak ez képes némileg a mi bánatos szívünket eme nagy csapással szemben vigasztalni, csak az képes az ő kiküzdött nehéz munkájára mindig áldást kívánó számtalan tanítványainak fájdalmát enyhíteni, hogy reánk hagyott öröksége megdicsőíilt szellemének tündöklő kinyomata lesz, mely áldásthozó sugaraival mindig előttünk ragyogtatja az 0 nagy nevét! És most elhúnyt nagy férfiú, felejthetetlen támasza és vezére az ifjúságnak, ki valóban megharczoltad a nemes harczot: Isten veled! Fogadd a te volt tanítványaidnak búcsú-szózatát, kikért nemes szived szüntelen dobogott. Nyugodjék a te fáradt tested az életnek viharos küzdelmei után, s legyen áldott emléke poraidnak!
