Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1879

5 Machiavelli született államférfiu volt; „mint a hal a vizben, mint a madár a légben képes csak élni, úgy az ő éltető eleme az állam volt;“ mikor hazája politikai viszonyainak hirtelen for­dulata leszorította a polcról, melyen állott, s száműzte a mű­ködés azon teréről, melyen oly rajongással csüggött, napjait léha hivalkodásban tölti, de estvénkint magányos szobájába zárkózik, felölti az államtanácsosi tógát, képzeletében szónoklatokat tart s letűnt idők államférfiaival vitatkozik az államélet kérdései felett;') majd tollhoz nyúl, s a mit megvalósítani többé nincs hatalmában, azt könyveiben fejezi ki: a „Discorsi“ megtisztult politikai hit­vallása, melyben a republikát dicsőíti, a „Principe“-ben tollát önző becsvágy vezérelte: föl akarta tüntetni Medici Lőrinc2) herceg előtt azon módokat, melyek által kormányzatra juthatna s melyek közléséért hálájára számit; de még itt is a becsvágy­nak a politikai ideál adott irányt. „Nincs fájdalmasabb helyzet, — igy szól Macaulay,3) — mint ha egy nagy ember arra látja magát kárhoztatva, hogy egy kimerült ország lassú halálküzdelme fölött virraszszon, ápolva áll­jon oldala mellett az aléltság és őrjöngés azon váltakozó roha­mai alatt, melyek a feloszlást megelőzik ; hogy egyenkint kialudni lássa az életerő jeleit, mig semmi sem marad hátra, mint fagyos merevség, homály és rothadás. Ezen örömtelen és hálátlan fel­adat jutott Machiavellinek.“ „Ő meggyógyítani akarta Itáliát, de állapotát oly kétségbeejtőnek találta, miszerint elég merész volt mérget nyújtani gyógyszerül.“4) Látva, hogy szabad köztársasági alkotmány, minőről „Értekezései“ szólnak, hazája szétdult társa­dalmában többé gyökeret nem verhet, elkerülhetlennek tartá, hogy Florenz egy absolut fejedelem hatalmának vesse magát alá; s miután a népek nem hódolnak meg annak, aki erkölcsi jelessé­gek által magaslik ki közülök, vesse őket alá az, aki a hatalmat bármily módon megragadni tudja.5) Hogy ezen módok megválasz­tásában oly kevés lelkiismeretességet tanúsított, azt is a kor s a nemzet viszonyai magyarázzák meg. Mindaz, ami azon korban végbement, egy, Machiavellinél szigorúbb erkölcsű embert is arra csábított volna, hogy az emberiesség, becsületesség és erkölcs kö­vetelményeinek megvetésével minden eszközt megragadjon a nép javát célzó nagy terv megvalósítására; s jól mondja Macau­J) Lásd Bluntschli „Machiavelli“ cimü értekezését a Bluntschli-Brater-féle államszótárban. 2) Az ifjabb, Urbino hercege, kinek e müvét ajánlotta. 3) „Machiavelli“ cimü tanulmányában. 56. 1. 1) Lásd Banké idézett müvében. 5) Lásd Oberbreyer idézett müvét.

Next

/
Thumbnails
Contents