Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1879

5

Machiavelli született államférfiu volt; „mint a hal a vizben, mint a madár a légben képes csak élni, úgy az ő éltető eleme az állam volt;“ mikor hazája politikai viszonyainak hirtelen fordulata leszorította a polcról, melyen állott, s száműzte a működés azon teréről, melyen oly rajongással csüggött, napjait léha hivalkodásban tölti, de estvénkint magányos szobájába zárkózik, felölti az államtanácsosi tógát, képzeletében szónoklatokat tart s letűnt idők államférfiaival vitatkozik az államélet kérdései felett;') majd tollhoz nyúl, s a mit megvalósítani többé nincs hatalmában, azt könyveiben fejezi ki: a „Discorsi“ megtisztult politikai hitvallása, melyben a republikát dicsőíti, a „Principe“-ben tollát önző becsvágy vezérelte: föl akarta tüntetni Medici Lőrinc2) herceg előtt azon módokat, melyek által kormányzatra juthatna s melyek közléséért hálájára számit; de még itt is a becsvágynak a politikai ideál adott irányt.

„Nincs fájdalmasabb helyzet, — igy szól Macaulay,3) — mint ha egy nagy ember arra látja magát kárhoztatva, hogy egy kimerült ország lassú halálküzdelme fölött virraszszon, ápolva álljon oldala mellett az aléltság és őrjöngés azon váltakozó rohamai alatt, melyek a feloszlást megelőzik ; hogy egyenkint kialudni lássa az életerő jeleit, mig semmi sem marad hátra, mint fagyos merevség, homály és rothadás. Ezen örömtelen és hálátlan feladat jutott Machiavellinek.“ „Ő meggyógyítani akarta Itáliát, de állapotát oly kétségbeejtőnek találta, miszerint elég merész volt mérget nyújtani gyógyszerül.“4) Látva, hogy szabad köztársasági alkotmány, minőről „Értekezései“ szólnak, hazája szétdult társadalmában többé gyökeret nem verhet, elkerülhetlennek tartá, hogy Florenz egy absolut fejedelem hatalmának vesse magát alá; s miután a népek nem hódolnak meg annak, aki erkölcsi jelességek által magaslik ki közülök, vesse őket alá az, aki a hatalmat bármily módon megragadni tudja.5) Hogy ezen módok megválasztásában oly kevés lelkiismeretességet tanúsított, azt is a kor s a nemzet viszonyai magyarázzák meg. Mindaz, ami azon korban végbement, egy, Machiavellinél szigorúbb erkölcsű embert is arra csábított volna, hogy az emberiesség, becsületesség és erkölcs követelményeinek megvetésével minden eszközt megragadjon a nép javát célzó nagy terv megvalósítására; s jól mondja MacauJ) Lásd Bluntschli „Machiavelli“ cimü értekezését a Bluntschli-Brater-féle államszótárban.

2) Az ifjabb, Urbino hercege, kinek e müvét ajánlotta.

3) „Machiavelli“ cimü tanulmányában. 56. 1.

1) Lásd Banké idézett müvében.

5) Lásd Oberbreyer idézett müvét.