Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1878
( úgy szinten a tisztes öregek életében is jellemüknek megfelelő aes- thetika? S a mit egyesekről állíthatni, miért ne lehetne, — a mint van is, — erkölcsökben s institutiókban családi, községi sőt állami életben is természetes és dicséretre méltó aesthetika? — Ha az egyesek és társulatok életét el nem nyomorítják a bajok, vétkek s más külső és belső ellenséges elemek, önként fog az valamint erkölcsileg, úgy aesthetikailag is fejlődni. — Az erkölcsi s aesthetikai világ éltető és fejlesztő elemei oly természetesek és hatalmasak az emberi lélekben, hogy erőszakos és vétkes tartós pusztítás kell hozzá, hogy megsemmisüljenek, vagy ellenkezőkké váljanak. Ám lássuk közelebb az aesthet. világ lényegét! III. Az aesthetikai világ lényege. Az aesthetikai világ központi eszméje a szép; ha ezt kellőleg kifejtettük, felmutattuk az aesthetikai világ lényegét is. Mi tehát a szép ? E felett vitázott már Sokrates Hippiással s hosszabb vita után Hippias, ki a kérdést, hogy mi a szép, könnyen megoldhatónak vélte, végül oda nyilatkozik, hogy nem hitte volna, hogy a szép oly nehéz megfejtésü tárgy (/«/.s^d rd y.a'ka). Személyleges vagy subjectiv szempontból kétségtelen, hogy a szépnek általános hatása a kedélyre az, hogy tetszik. Úgy de számos tárgy van, mely szintén tetszik, a nélkül, hogy azt szépnek lehetne mondani, így mind az, a mi érzéki vágyainkat kielégíti, szintén tetszik, p. o. melegben a hiis lég, ha megfáztunk a meleg, éhesnek a jő falat, kifáradtnak a pihenés sat., mind ez kedves vagy kellemes (angenehm), de azért még koránsem szép. Továbbá az érzékileg kedves tárgyakkal egyesül a pliantásia és szüli s dicséri mint igen tetszőt a hájolót és megkapót, az indítót és meghatót, (das Reizende, Rührende), de biz ezek azért bogy ilyenek, talán még mámoritók is, a valódi szép nevére úgy nem érdemesek, mint a puszta kéj, tarka ábránd és kábító varázs, ámbár igaz, hogy van igazi szép, mely elbájol s a kedélyt meghatja. Különben ezen érzékileg ingerlő hatások a valódi szépre nézve sokszor veszélyesek is lehetnek. A számitó értelemnek főleg a hasznos tetszik; ám de ez csak eszköz s közvetve jó valamely gyakorlati czél valósítására, s ilyen