Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1878
18 mérgelődés- s daczban maga válik rút torz képpé, mutassuk ezt fel neki a hirtelen elővett s oda tartott tükörben, hadd lássa és utálja meg a rútat saját magán. Számos erények aesthetikai csirákból keletkeznek. A gyermeknek való aestlit. tárgyakkali foglalkozás a kisded-óvodákban, gyermek-kertekben okosan vezettetve, a tapasztalás tanúbizonysága szerint, bámulatos eredményeket szül, physikai, psychikai, ethikai s még vallásos tekintetben is. Itt eltűnik a rossz kedv, unalom, tunyaság, berzenkedés, makacskodás veszekedés, dacz, gőg és minden czudar önzés. Itt vetjük meg alapját az aestlietikailag társas erényeknek és örömeknek. A serdültebb gyermek már a megszokottság következtében is, folytatni fogja az aesthetikai testi és lelki működéseket, megszokja s megszereti a rendet, pontosságot, tisztaságot, nemesb foglalkozást, beszédet és mulatságot; megszereti a szivet vidító daliást, az Ízlést s erkölcsöt nemesitő szép rajzolást, az aesthet. gymnastikának játékait; megszereti a kert és rét lelketüditő virágait, részvevő örömmel hallgatja az éneklő madarak kedves zenéjét. Mindezeknek s ezekhez hasonlóknak hogy ne volna jótékony hatása a lélek fejlesztésére? Ezen hatások alatt önkénytelenül is idomul s örvendetesen átidomittatik a gyermek lelke és élete. Mit mondjunk az ifjúkor aesthet. világáról? Hisz ez a virágzás, az idealitás s lelkesülés kora lévén, ép állapotában maga a megtestesült aesthetika, ha rossz befolyások által meg nem méte- lyeztetik, ha talál bölcs irányadókra, nemeslelkü baráti tanácslókra, vonzó példákra, buzdító és méltányló elismerésre A miért az ifjú lelkesülni tud, a mit igazán szeret, becsül, tisztel, azt valósítani is fog törekedni, ez idomitandja jellemét is, valamint egyrészről aesthetikai, úgy másról ethikai tekintetben is. És a mi itt a lelki életben uralkodó érzületté válik, az lesz azután egész életének vezér géniusza. Kissé higgadtabb és komolyabb, de oly buzgó fennkölt lélekkel nagyratörő aesthet. jellem leend, ily kedvező befolyások alatt folyvást gyarapodva, az érett férfi, a nemeslelkü matrona, sőt még a becsületben megőszült, még fris s éplelkü aggastyán is. A ki mindezekről elfogulatlanul maga is gondolkodik, bizonyára meg fog győződni, hogy az aesthetikai világ a legtermészetesb,
