Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1877
3 mint a közvetlen szemlélet tárgyai mindenki által könnyen észlelhetők. Ezen erkölcsök hatalma alatt és által alakul meg az egyesek életfolyamatja, a társulatok közszelleme s minden társas intézkedések, kitűzött életczélok s azok eléréséhez a különféle utak és módok. S ezek a történi) s történt erk. dolgok, tehát a történelem tárgyai. („Emberi fejlődés, miveltség történelme s a közélet erkölcsei.“) A két forrást összehasonlítva, meg kell jegyezni, hogy a történelmi (tényleges, szokásos) erkölcsök kellő megismerése és méltánylása csak úgy s akkor sikerülhet, ha tisztában vagyunk magunkkal psychikai és ethikai utón az erkölcsi világ eredeti, belső természete és lényege iránt. III. Az erkölcsi világ alanya s alapja. Az erk. világ specifice emberi világ, — humanismus — a szónak legszorosb s legnemesb értelmében. Ar erk. világ subjectuma és objectuma az ember, mint öntudatos szabad akarattal biró, eszes lény, azaz személy. Ez nagy jelentőségű szó és fogalom, de kevesen értik helyesen és teljesen; ez azon egyszerű, de magasztos eszme, melyen az egész erk. világ mint megdönthetien, szilárd alapon nyugszik. Az ember személy, nem dolog, — magában czél, nem eszköz, szellemi értelmes szabad tevékenység, nem tunya gépies anyag, — örök subjectum — substantia, mely soha senkinek praedicatuma — adtributuma nem lehet. S ebben a jól értett főeszmében, hogy az ember személy, rejlik az ő vele született s elidegenithetlen méltósága, (Menschenwürde.) mely elismerést s tiszteletben tartást követel magunk s minden más személyek részéről. — Személyes voltának és méltóságának ép érzete szüli az önérzetet, a valódi becsületérzést, az önállási s függetlenségi nemes büszkeséget, a magában bízó rendithetlen férfias jellemet. Ez az eszme, hogy az ember személy, alapja az emberi tiszta jogoknak, melyek alapján határozottan követelheti s követelje is, hogy minden embertől, mint szintén személytől, jogosult személynek vétessék s benne is mint erkölcsileg szellemi lényben, az emberi méltóság eszméje tiszteletben tartassák. De a jogokkal párhuzamosan ugyanezen központból ki- és hozzá vissza folynak minden személyes kötelességek, vagyis az erkölcsi szükí*
