Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1876
37 Bizton hiszszük, hogy a legközelebbi jövő derekasan igazolni fogja a kerületnek saját theologiai intézete iránt tanúsított fentebb említett gondoskodó előszeretetét, s azon intézet, mely egy ideig az élet s balál közötti ingadozásnak kitétetve a kellőnél csekélyebb számú tanerőkkel is, tudományos czéljára szegezvén tekintetét, ennek elérésére fordította — s nem siker nélkül — minden gondját, ezentúl kellő számú tanerőkkel s állandósága megnyugtató tudatában bizonynyal nemcsak szélesebb körben de behatóbban is fogja magát érvényesíteni. A tanítóképző intézet jóllehet ezúttal már 2-ik évben mint 3 folyammal biró teljes intézet nyittatott meg, mégis fejlődése első stádiumában van. Kicsiben a többi prot. intézetek fejlődésének történetét állítja elénk. Ugyanazon lassú, de tán szerénytelenség nélkül állíthatjuk, folytonos fejlődés, ugyanazon akadályok, tudni illik az anyagi erő hiánya, ugyanazon utak és módok a segédeszközök előállítására való törekvésben, merülnek fel itt is szemünk előtt. A tenni való még igen sok. Nem csekély előnye hogy ily körülmények közt, zsenge hajtásként oly intézethez támaszkodliatik, mely az idők viharai közt nevelkedett, megerősödött s több mint két százados történetével kezességet képes nyújtani a jövő iránt. Összeköttetése az összcolle- giummal okozza, hogy a tanszerek hiánya kevésbé érezhető. De vannak dolgok, miket a collegium a legjobb akarat mellett sem adhat. Ilyen például a gyakorló iskola. Az idén oly módon nyujtatott a növendékeknek alkalom a gyakorlásra, hogy hetenként két órában egy- egy harmadéves növendék, előre írásban kidolgozott előadást tartott a helybeli elemi iskola növendékei előtt, mindig az illető szaktanár s az összes második s harmadik évfolyam jelenlétében. Ezenkívül ugyan csak a másod- s karmadévfolyambeliek hetenként 8—10 órát hospi- táltak a helybeli elemi iskola óráiban. Csekély kezdet mindenesetre, de rendes gyakorló iskola felállítása a jelen körülmények közt lehetetlen. Azonban bizton remélhető, hogy a felvilágosodás ama szelleme, mely annyi népnevelési intézetnek adott már léteit, idő haladtával ránk is mindinkább ki fogja terjeszteni áldásait. A fögymnasium egészben a múlt években is érvényekben volt szervezettel s ugyanazon tanári kar vezetése alatt folytatta pályafutását. A tanulók létszámának alább a táblázatos kimutatásban köz- lött gyarapodásán kívül különös figyelemre méltó változás csak annyiban történt, hogy az évtizedeken át szokásos osztályzási mód, mely
