Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1876

Magyarhon Myxogasterei.

Az újabb kor által felderített tenyészeti alakok közt a legfeltűnőbbek s a legsajátságosabbak a Myxogasterek. Legfeltűnőbbek, mert ezen csoportnál alakul a szervtelen, még hártyával sem körülvett anyag élő terményekké önállólag akár milyen almon (substratum) minden más szerves anyag vagy takaró védelme nélkül. Legsajátságosabb, mert itt önálló, állat sajátságaival biró elemekből, nem nő, hanem épül magasabb szervezetű a gombákhoz sok tekintetben hasonló termény.

Ezen sajátságoknál fogva, s mivel ezen organismusoknál minden életnyilatkozat, minden szervezkedés oly anynyira kezdetleges, oly anynyira durványos, hogy a myxogastereket a szervezetek fejlődési sorozatában közel azon helyhez találjuk, melyet az állat- és növényország közös kiindulási pontjának képzelüjk: azért érezte De Bary magát arra indítottnak, hogy a myxogastereket gombaállatok neve alatt a gombáktól elszakítsa és külön, a növények és állatok közt álló, osztályba állítsa.

Ámbár én nem látom elegendőleg indokoltnak ezen elszakitást; mert az anyag összefolyása, a fajok megújulásánál, az egész növényországon át elvonuló tünemény, csak azon külömbséggel, hogy az egyesülés a legismeretesebb esetekben párjával történik, s hogy az egyesülő szervezetek nem mindenkor annyira egyranguak, mint itt a nyákpöfeknél vagy a Pandorina morum egy spórává egyesülő rajzóinál; mert ismeretes tény, hogy a növényországban a növény füvének vagy telepének fejlődése annál inkább háttérbe szorul, minél inkább a növényfaj az állatországhoz közeledik, mely közeledés arányában a törzs a mycel a telep teendői a virat burkaira átmennek, s mely két ok tekintetbe vétele mellett, a nyákpöfek terméseit több rajzókból alakuló, több ébrényü Oogonnak lehet tekinteni betokozódott rajzókkal. Mind a mellett kéntelennek látom magamat is a Myxogastereket a hasgombáktól elszakítani, s a gombák sarkához állítani. Mert meggyőződtem, hogy egyrészről kifejlett növényi szövettel nem bírnak,