Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1876

30

A külső gúnya fejérszürke, a belső kékesszürke. Oszlop apró. Hajzat kevés. Spórák gömbösök, simák, barnák 0,008—0,016 m. m. átmérővel.

Nő lehullott leveleken Igló környékén aug. havában. A kerekíted sporatokok mellett találhatók más alakúak is. Mint az előbbi kettő, igen csinos alak.

18. Nem. Leoearpus Lk. Nént/pöfees.

Magános termésű nyákpöfek csekély, alig feltűnő telepen. A gúnya sima, fénylő, kemény, héjképü, törékeny, kétrétű ugyan, de a rétegek összetapadók s együtt szabálytalanul nyílók. A hajzat sima szálú s reczés. A spórák magánosán fejlődők.

1. L vernicosus P. Fénymázos F. Sporatokok körteképüek vagy viszásan tojásdadok, barnák, fénylők fonalképü fejér nyeleken, sárgásbarna telepecskéken. Hajzat s spórák barnák.

Nő lombos és fenyves erdők szemetén s mohokon. Sz.-Olaszi m. (Klcb.) Branyiszkon, Sz. Lipócz vidékén Eperjes m. a nyár derekán. A szöllősi állatkertben N.-Várad szomszédságában találta Schulzer.

10. Nem. Aiu/ioridimn. Grev. Válupöfecs.

Magános termésű nyákpöfecs hengerded, görbegurba, fekvő az alapra lapuló, hosszanti réssel nyíló sporatokokkal. Hajzata reczés a gúnya belső falából a tok közepe felé induló.

1. A sinuosum Grev. Kanyarós V. Sporatokok görbegurbák, re- czéscn összefolyók, az alomra lapulók, fejérszürkék, korpásak. Hajzata fejér. Spórák gömbdedek, barnafeketék, 0.010—0.011 m. m. átmérővel. Physarum sinuosum Fr. s. m. III. 145. 1. Reticularia sinuosa Bull.

Nő mindenféle erdei hulladékokon, különösen az egresekben Igló környékén aug. havában. Pozsony m. találta Bolla. Igen feltűnő faj alakja s a kovados modora miatt, a miért igen könnyen felismerhető. A főjelleg nem abban fekszik hogy réssel nyílik, hanem abban, hogy a rés a gúnya kanyarodásait megtartja. A rés rendesen átellenes az aljjal, ritkán alj melletti. A külső gúnya nyílása után marad még egy igen vékony belső hártya, mely végre nyom nélkül eltűnik. A rés ajkai fejérek. Fejlődésben gátolva képez folytonos fejér göröngyös de sima felületű ripacsot,