Evangélikus ker. collegium, Eperjes, 1876

20

2. T. varia P. Változó H. Sporatokok szórványosak, gömbded vesealakú, hosszudad vagy liengerded vánkosok, rendszerint köríil- metszetten nyílók, simák, szennyessárgák. A hajzat s a spórák ugyan oly szintiek. Igló környékén fenyőkérgen, Eperjesen napraforgókéról!.

3. T. circumscissa Wllr. Körülmetszett H. Sporatokok szórványosak, kerekded vagy liosszudad, vánkos-alakuak, sötétbarna, már puszta szemmel is észlelhető reczés felülettel. Hajzata s spórái aranysárgák. Száraz kórókon Eperjes környékén, május havában. A spórák nagyok 0.016—0.018 m. m. átmérővel. A hajzatszálak vastagsága 0.005—0.006 m. m.

4. T. chrysosperma Dl. Aranymagvu H. Termései sűrűn csoportosak, gömbösök, vagy ritkábban viszásan tojásdadok, nyéltelenek, sárgák vagy fahéjszinüek. A hajzat áll szabad, begyesvégü 0.008 m. m. vastag csövekből igen világos spirál vonalakkal. A spórák gömbösök 0.012 m. m. átmérővel. Hajzat s spórák aranysárgák. Nő különféle redves fán Sz.-Olaszi m. (Kiéli.), Pozsony m. (Bolla), Rézbánya, Vinkovce és Komlód m. (Scliulzer), Sáros és Zemplén megyékben több helyen. Erdélyben Bmgt. Trichia nitens Grev. T. olivacea P. Alb. et Schw. n. 274 és 275. T. favoginea Schum. Sphaerocarpus chrysospermus Bull. Champ. 131. T. 417., ábra 4. ß aurantiaca. Sporatokjai sűrű rajokban, gömbösök, kirívóan narancs- sárgák, nyéltelenek. Hajzatszálai kihcgyzettek, árvégüek, csak 0.006 m. m. vastagok. A spórák átmérője mint a tőalakban 0.012 m. m. Redves fán, a világosságtól elzárt helyen Eperjes környékén.

5. T. turbinata With. Kuponczos H. Sporatokok sűrűn csoportosak, viszásan tojásdadok vagy inkább viszásan kupidomuak, simák, nyéltelenek, bőrsárgák, gyakran körülmetszetten nyílók. Hajzata s spórái halavány szennyessárgák. A hajzatszálai majdnem simák, 0.006 m. m. vastagok, jobbra s balra felmenő spirálvonallal sok szabad kihegyezett végüekkel. A spórák átmérője 0.00.8—0.014 m. m. Juharfán Vilior- letliegyen, Ungban Fenyőn, Tgló környékén. Sz.-György m. Bolla?

6. T. nigripes P. Feketenyelll H. Sporatokok csoportosak, majdnem nyéltelenek, sokalakuak, sárgásak, igen rövid fekete nyéllel és ochrasárga spórákkal Fr. s. m. III. 186. lapon. Scliulzer említi i. li. Nagyvárad környékéről, de rajza s leírása inkább mutatnak T. fal- lax-ra. Pozsony környékén Bolla szilfatuskőn.