Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Mááriv - Esti ima
MÁÁRIV / IMA JOM KIPUR ESTÉJÉRE 49 Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, áldott Ő! [Közösség: Áldott Ő!] Áldottabb Ő minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámen! [Közösség: Ámén!] ÁMIDÁ JÓM KIPUR ESTÉJÉRE* Az Ámidá kezdetekor Jeruzsálem (kelet) felé fordulunk, három lépést hátrálunk, majd visszatérünk helyünkre. Az Ámidát állva, összezárt lábakkal, halkan mondjuk. Sokan ilyenkor a tálitta/ befedik fejüket. Mikor a báruch (״áldott”) szót mondjuk, meghajtjuk összezárt térdünket, az átá (״Te”) szónál meghajtunk, és a következő szónál, az Örökkévaló Nevénél kiegyenesedünk. Ezt a jelképes leborulást az ősatyákról szóló áldás és a hálaadó áldás elején és végén tesszük meg. Nyisd meg ajkamat, Uram, hogy dicséretedet hirdesse szám! (5Mózes 32:3.) 1. Ősatyák ךורב (Meghajtunk:) Áldott vagy Te, Örök Istenünk, őseink Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene! Nagy, erős és félelmes Isten, magasságos Isten, aki jóval jutáimázzá az igazakat, mindennek teremtője, aki emlékezetében tartja őseink igaz voltát, és szeretetében megváltást hoz utódaikra Neve kedvéért! * הדימע Ámidá: A Jóm Kipur-i Ámidá ima felépítése hasonló a szombati és újévi ■ÁíTJiddhoz - több jelentős eltéréssel. Ezek legfontosabbja az Ámidá végéhez csatolt kis és nagy Viduj (Bűnvallomás), amit 24 óra leforgása alatt 10 alkalommal mondunk el. Itt is azonos az Ámidák szövege az esti, reggeli és délutáni imákban, valamint bizonyos eltérésekkel az ötödik imaként betoldott Neilá (Záró) imában. Alapvető eltérés csak a Muszáj Ámiddjában van. A Jóm Kipur-i Ámidá a bűnbánat és a bűnbocsánat kölcsönhatására koncentrál, szövegében több passzus azonos az újévi Amidáéval.
