Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Muszáf ima - Muszáf Ámidá ismétlése
A MUSZÁF ÁMIDÁ ISMÉTLÉSE 262 Mondjátok Istenre: Egy szavával teremtett mindent, maga készítette és hajtotta végre, meg is bocsát a népnek, melyet gondozott., azért benne bízik népe. Emlékezzetek a csodákra, amit művelt! Mondjátok Istenre: Megvalósítja, amit szolgája mondott, fensége földön s égen, megbocsát a népnek, mely egynek vallja, melyet titkos Tanában Izrael ivadékának, az O szolgájának hívott -Mondjátok Istenre: Ő, aki a földkerekség felett trónol, terjesztette ki a földet, Ő bocsát meg a népnek, mely egy az egész földön. Ezért magasztaljátok a föld alapítóját: Ő a mi Örök Istenünk itt a földön. Mondjátok Istenre: Hajlékában tartózkodik, onnan védi kegyelmében közösségét, irgalmában egyszer majd vissza is tér házába. Ezért ti, akik frigyre léptetek vele, örökké emlékezzetek frigyére! Mondjátok Istenre: Önnön gyermekei, nyája bárányai felé megtartja szavát, amit Tórájába vésett, ami felől Ábrahámnak esküt tett. Mondjátok Istenre: Igaz szabályként rendelte, hogy tisztelőit életre jegyezze be, megbocsátja, eltörli bűnüket, amint pásztoruknak (Mózes) rég megmondta és Izraelben törvénnyé emelte. Mondjátok Istenre: Erős a világ Istene, szava örökké fennáll, de 0 rejtett mindenki előtt, mi viszont örökké dicsérjük Nevét: ״Áldott az Örökkévaló, Izrael Istene örökkön örökké!”
