Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Muszáf ima - Muszáf Ámidá ismétlése

Úgy böjtölnek együtt, egyben felzárkózva. Mióta összedőltek háza alapjai, Őseinek erényeiben bizakodik, Azokra erősíti sátra cövekeit, Kik a Machpélában támaszát képezik. Amaz ősi bércek tetteiben bízva, Kiknek érdeme a teremtést fenntartja. Hozz már gyógyulást az elnyomottaknak, Sötétítsd be világát elnyomóiknak. A négy nagy ősanya csemetéit, Kik ma imáikat négyszer ismétlik - Mint azt a négyet meghallgattad, Úgy pártold ma is az ő igazukat. Tekints arra, ki jámborul járt-kelt előtted (Abrahám) Ki parancsodra testében hordta bélyeged! Erénye fejében moss le rólunk foltot, Ha már nem láthatjuk az Úrim és Tumimot! A bikaborjú feláldozása helyébe, Fordítsd figyelmedet azok rebegésére, Akik újhold napján a sáfárba fújtak, Hogy engesztelő-nap engesztelési kapjanak. Csillapítsd le izzó haragodnak hevét, Szánd meg e nép maradékát, a kévést! Lebegjen felettünk a Te nyájasságod, Éltessen bennünket a Te vízforrásod! Te, a világ fénye, nálad a bocsánat, Légy kész siettetni a mi bocsánatunkat! Hadd járjon sikerrel ajkaink fohásza, Bocsáss is meg nekünk jajunk hallatára! וניתפש Ajkunk szóra bírja a (Hebronban) alvókat, Győzzenek meg,* mint (Dávid) aki a Liliom-dalt írta. A mai és az előző nemzedék mind együtt Menedékre lel az atyák pajzsai mögött. 252 A MUSZÁF ÁMIDÁ ISMÉTLÉSE

Next

/
Thumbnails
Contents