Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Sáchárit - Reggeli imák - A Tóraolvasás rendje
TÓRAOLVASÁS JOM KIPUR DÉLELŐTTJÉN 225 Legyen nagy Neve áldott örökre és örökkön-örökké! Legyen áldott és dicsért, dicsőített és magasztalt, fennkölt és hírneves, imádott és megszentelt a Neve annak, aki Szent, áldott Ő! [Közösség: Áldott Ő!] Áldottabb O minden áldásnál, költeménynél, dicshimnusznál és vigaszéneknél, amit a világon mondanak, s ti mondjátok erre: ámén! [Közösség: Ámén!] Ezután magasra emelik az első tóratekercset, és ezt mondjuk: Ez az a Tan, amelyet Mózes Izrael fiai elé helyezett: az Örökkévaló szava szerint, Mózes keze által. ץע םייח Az élet fája az azok számára, akik megőrzik; boldogok fenntartói. Utjai kellemes utak, és minden ösvénye békére vezet. Hosszú életet tart jobbja, jólétet és megbecsülést bal keze. Az Örökkévaló úgy akarta, hogy igaza kedvéért Tanát naggyá és hatalmassá tegye. (Bibliai idézetek ) MÁFTIR* Az első tóratekercset feltekerik, és a másodikból olvassák fel a Máftirt. רושעבו שדחל A hetedik hónap tizedik napján szent gyülekezet legyen nektek, sanyargassátok magatokát, és ne végezzetek semmi munkát. Mutassatok be az Örök-Bibliai idézetek: 4Mózes 9:23., Példabeszédek 3:18., 17., 16., Jesájá 42:21. הרטפה A háftárá: Amikor befejezték az első tóratekercsből az ünnepi felolvasást, még egy embert hívnak a második tóratekercs elé, amelyből a jóm kipuri áldozatok rendjét olvassák fel. A felhívott (a máftir) a próféták könyveiből az ünnepi alkalomhoz kapcsolódó részt olvas fel, a háftárát, amely előtt és után összesen hét áldást mond (Talmud, Szofrim 13:9.). A bár micuá gyerekeket a 13. zsidó születésnapjukat megelőző szombaton szokás máftirnak felhívni.
