Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Sáchárit - Reggeli imák - Ámidá ismétlése

A SÁCHÁRIT ÁMIDÁ ISMÉTLÉSE 169 Tépett szívükből csak szavakat adhatnak. Istenem, hozz rájuk igaz ítéletet Életre, hadd zengjenek neked hálaéneket! Apraja és nagyja a böjttől már fáradt, Nézd, hogy állnak ottan mezítelen lábbal! Fehérbe öltözve állnak mind előtted Mint szárnyas szeráfok mondják dicséreted. Őseik védnöke, csak Tebenned bíznak, Rájuk támaszkodva árnyékodba vágynak. E három naggyal kötött frigyed kedvéért Önts belé bizalmat, némítsd el ellenségét! Gondolj a [folyamon] túlról jött [Ábrahám] igazságára, És mikor nyájadat egyenként veszed sorra, Kegyesen s ne haraggal fogadd ma őket, Hisz Te vagy az Irgalmas, ki eltörli bűnüket. Konokságuk foltját mosd ismét tisztára, Ne késlekedj, hallgass már jajszavukra! Jobbod a támaszuk, deríts fényt arcukra, Tévelygő vétküket engeszteld tisztára! Előimádkozó és közösség: םירהצכ Mint a déli napfény ragyogjon igazunk, ítélj a javunkra, hisz mind reád várunk! Keresd, világítsd meg, hogy mi a mentségünk! Pajzsod a védelmünk, avval büszkélkedünk. Az előimádkozó folytatja: Emlékezz ránk, hogy éljünk, életet kedvelő Király, s jegyezz be bennünket az Elet Könyvébe a Magad ked­véért, élő Isten! Segítő, megmentő és oltalmazó Uralkodó! (Meghajolva:) Áldott vagy Te, Örökkévaló, Ábrahám védelmezője!

Next

/
Thumbnails
Contents