Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)

Mááriv - Esti ima

MÁÁRIV/ IMA JOM KIPUR ESTÉJÉRE 77 ahol hozzád imádkozunk, amint írva van: ״Elvezetem őket szent hegyemre, és örömet szerzek nekik a házban, ahol hoz­­zám imádkoznak, égő és vágóáldozatai kedvemre lesznek Oltá­­romon, mert az én házamat minden nemzet imaházának fog­­ják hívni”. (Bibliai idézetek*) Kinyitják a frigy szekrényt. Az előimádkozó mondatonként mondja, és utána ismétli a közösség: עמש ונלוק Hallgass szavunkra, Örök Istenünk, szánj meg minket és irgalmazz nekünk, fogadd kegyesen és szívesen imánkat! Engedj vissza minket magadhoz, Örökkévaló, újítsd fel egy­­kori napjainkat! Figyelj szavainkra, Örökkévaló, vedd figyelembe gondolata­­inkát! Fogadd szívesen szánk szólását és szívünk gondolatait, Örökkévaló, Szirtünk és Megváltónk! Ne taszíts el minket magadtól, s ne vond meg tőlünk szent szellemedet! Öregségünkre se vess el minket, erőnk fogytán ne hagyj el minket! Ne hagyj el minket, Örök Istenünk, ne távolodj el tőlünk! Adj nekünk jelt jóra, hadd lássák ezt szégyenükre elleneink, hiszen Örökkévaló, Te segítettél nekünk és Te vigasztaltál meg minket! Benned reménykedtünk, Örökkévaló, Te is felelsz majd nekünk, Urunk, Istenünk! Becsukják a frigyszekrényt. Az előimádkozó folytatja: וניהלא Istenünk, őseink Istene, ne hagyj el minket és ne taszíts el magadtól, ne hozz ránk szégyent és ne bontsd fel velünk kötött szövetségedet! Közelíts minket Tórád­­hoz, taníts meg minket rendelkezéseidre, oktass útjaidra, vedd

Next

/
Thumbnails
Contents