Kraus, Naftali (szerk.): Sámson fohásza. Engesztelőnap imarendje - Klasszikus zsidó művek magyarul 4. (Budapest, 1998)
Mááriv - Esti ima
MÁÁRIV / IMA JOM KIPUR ESTÉJÉRE 60 teremti magasságaiban,‘ az hozzon békességet ránk és egész Izraelre, s mondjuk erre: ámén!’ יהי ןוצר Legyen az az akaratod, Örök Istenünk, őseink Istene, hogy hamarosan felépüljön a Szentély, és Tanőd legyen osztályrészünk! Akkor félő tisztelettel fogunk szolgálni ott Téged, mint valaha, a régi időkben. Fogadd szívesen Júda és Jeruzsálem ajándékát, mint valaha, a régi időkben! Ha az ünnep szombatra esik, itt folytatjuk. Az álló közösség és az előimádkozó együtt: ולכיו Akkor elkészült az ég és a Föld és minden seregük. A hetedik napra befejezte Isten alkotómunkáját, szünetét tartott a hetedik napon minden alkotómunkájában. Aztán megáldotta Isten a hetedik napot, és megszentelte azt, mert aznap beszüntette Isten minden tevékenységét, amellyel teremtett és alkotott. Csak közösségben (minjánban) lehet mondani. ךורב Előimádkozó: Áldott vagy Te, Örök Istenünk, őseink Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene, nagy, erős és félelmetes Isten, magasságos Isten, ég és föld szerzője! ןגמ תובא Mindenki: Szavával pajzsa volt őseinknek, egy mondatával életre kelti a holtakat, szent Király, kihez nincs hasonló, ki szent szombatja napján nyugvást ad népének, hogy pihenhessen, mert kedveli őt. Előtte teljesítünk szolgálatot félő tisztelettel, s minden egyes nap hálát adunk השע םולשה Aki a békét teremti magasságaiban... Jób könyuének 25:2. verse alapján kérjük az Örökkévalót, aki ״békét teremt a különböző égitestek között, amelyek nem irigykednek egymásra” (Rási), teremtsen békét köztünk is, idelent.
