Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
fel vagy átdolgozásával foglalkozó népességnek, akár kisiparról, akár gyáriparról van szó, adjunk külön bíróságot, akár nagyjából megtarthatjuk a mai kereteket és tisztán arra kell törekednünk, hogy a mi eddig közigazgatási hatóságok kezében volt, az ezentúl bíróságok feladata legyen. Ellenben ha a magyar polgári jogszolgáltatást teljesen mélyreható reform árán közelebb akarjuk hozni a modern bíráskodáshoz, ha az olcsó, jó és gyors igazságszolgáltatást a szocziális haladás szempontjai szerint az érdekelt osztályok autonómiádnak kiépítésével akarjuk összekapcsolni, akkor el kell ejtenünk az előbb említett közgazdasági, vagy történelmi szempontokat, el kell ejtenünk azt a gondolatot, a mely az iparnak csak az árút fel vagy átdolgozó foglalkozást ismeri el és alapul kell vennünk azt a jogi kapcsot, a mely az itt érintett perfeleket egymáshoz fűzi. Röviden szólva: ebben az esetben nem az «ipar» kategóriájával lesz dolgunk, hanem a «szolgálati szerződés» egész anyagával. És itt térnék át a javaslat egyik alaprendelkezésének, a hatáskörről szóló 760. §-ának analízisére. Vizsgálódásom főleg a körül a kérdés körül forogna, hogy mi legyen az ipari bíráskodásnak helye, szerepe, a mi jogszolgáltatásunkban. Más szóval meg szeretném állapítani, vájjon a tervezet szerkesztői értékesítették-e azokat a tanulságokat, a melyek az ipari bíráskodás ide s tova 70, illetve 25 éves magyar történetéből levonhatók. Vájjon világosan megállapitották-e azokat a szempontokat, a melyek az ipari bíráskodás intézményének kodifikációs megváltoztatásánál szem előtt tartandók. És hogy mindjárt a tárgyra térjek, így teszem fel a kérdést: Megtalálták-e azt a kapcsot, mely ebben a kérdésben az anyagi jognak és az eljárási jognak összeköttetésére szolgál, más szóval, felkutatták-e a megmivelendő terrénumot ezen az oldalon és a másikon, megállapították-e annak ha tárait itt és ott, hogy azután megépítsék a kettőt összekötő utat, a mely a czélnak megközelítésére legalkalmasabb ? Hogy gondolatmenetemnek ezt a topográfiái képletét 61 75
