Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

35 merül az a nagy elvi kérdés, hogy mennyiben kivánatos és ezélszerű a laikus elem részvétele a polgári bíráskodásban. Ha a kérdést olykép állítják fel, hogy ki a jobb biró, vájjon az állandóan alkalmazott jogtudó biró-e, vagy az alkalmilag eljáró laikus, nézetem szerint nincs kétség az iránt, hogy az állandó, jogtudó biró jobban biztosítja az igazságszolgáltatás helyességét, megbízhatóságát és pártatlan­ságát, mint a laikus biró. Nem akarok e kérdés mélyére menni. És nem is szándé­kozom e vitába belevonni az esküdtszék nagy kérdését bün­tető ügyekben. Különösen ez az utóbbi kérdés más alapon igényel megfontolást, mint a laikus elem részvétele polgári ügyekben. Mig büntető ügyekben az esküdtszék Európában általában mint a bírói szervezet egyik lényeges alkotórésze szerepel, a polgári jury intézményét nem honosították meg és Angliában is veszített annak jelentősége. A múlt század első felében, különösen Francziaországban, a polgári juryk intézménye meleg pártolókra és szószólókra talált. Legyen szabad csak Jules Favre és Odillon Barrot munkáira hivat­koznom. Az eszme azonban nem birt gyökeret verni az álta­lános gondolkozásban és nem jutott el a gyakorlati meg­valósításhoz. És ma már a legszélsőbb radikális körökben, a szoczialisták körében sem halljuk többé az óhajt a polgári jury intézménye iránt. Mint mondottam, nem akarok e kérdés mélyére menni. Csak általánosan akarom jelezni, hogy a laikus biró soha­sem rendelkezik azokkal a jogtechnikai képességekkel és rit­kán képes az objektivitásnak oly nagy fokára, mint az állandó jogtudó biró. Jhering a «Zweck in Recht» czimű munkájá­ban a jogtudó biró fölényét a következő szavakkal jellemzi: «A fölény, a mit az összehasonlításnál a jogtudó biró mel­lett felhozni lehet, nemcsak technikai, a minővel a szak­ember mindég bir a dilettáns felett, tudniillik nagyobb tudás, szakavatottság, az ítélőképesség gyakorlása; hanem az a fölény erkölcs is: a megszokás, hogy magát alávesse a tör­vénynek; az akaraterőnek gyakorlása ebben az irányban. Valamint a katona az alárendeltséget előbb a katonai fegye­lem szigorú iskolájában tanulja meg, épp úgy a biró a törvény 3* 49

Next

/
Thumbnails
Contents