Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
32 az ügyvéd még elvileg is elzárassék attól, hogy a maga jogi tudásával hozzájárulhasson a vitás jogi kérdés megvilágításához. A netáni visszaéléssel szemben és az alsóbb néposztályok megvédése érdekében kellő eszközt szolgáltat a 781. §-nak az a rendelkezése, mely szerint az ügyvéd csak a birói- lag megállapított költséget követelhesse felétől. Ennél mesz- szebb menni nem volna helyes és pedig azért sem, mert a javaslat értékre való tekintet nélkül utal az ipari bíróság hatáskörébe bizonyos ügyeket; már pedig a magasabb értékű pertárgy elviselheti az ügyvédi képviselet költségeit és a félre kell hagyni, hogy vállalja-e ezek koczkázatát, annak daczára, hogy maga a bíróság is, alkatánál fogva, alkalmas az ő jogos érdekeinek megvédésére. Az ipari bíróság eljárására vonatkozó szabályok részletes megállapítását a javaslat 785. §-a miniszteri rendeletnek tartja fenn. Talán a törvényökonomiai szempont is vezette ebben a javaslat érdemes szerzőjét, óvakodván a 817 §-ból álló javaslat anyagát eljárási rendelkezésekkel íb kiszélesbí- teni. Ha valóra válnék az az újabb terv, hogy a javaslat egyes főbb csoportjai külön-külön bocsáttatnának törvényhozási elintézés alá, úgy több rendbeli sarkalatos perjogi intézkedés még a törvénybe volna felveendő, esetleg az általános perrendtartásra való utalással. Végül reá kell mutatni a 786. §-ra, a mely ékesen bizonyítja, hogy a javaslat szerzője az ipari bíróság lényegét bölcsen felismerte, midőn teljes bélyeg és illetékmentességet kíván biztosítani az összes jegyzőkönyveknek, beadványoknak és határozatoknak, a melyek 100 koronát meg nem haladó értékű pertárgyra vonatkoznak, valamint a per tárgyának értékére való tekintet nélkül minden egyezségnek. Igen tisztelt teljes-ülés! Ezekben bátorkodtam főbb vonásokban bemutatni és az összehasonlító jog hátterén megvilágítani a tervezetnek az ipari bíráskodásra vonatkozó részét. Nem hagyhatom azonban említés nélkül azt, hogy a kérdés teljes jelentőségének felismerése szempontjából hiányos az előadásom. Az ipari bíráskodásnak ugyanis figyelmen kívül nem hagyható jelentőséget és súlyt kölcsönöz a javaslat XXX. és XXXI. fejezeteiben tervezett békéltető és választott 46
