Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
30 ben vett hatáskörük betöltésén kívül a javaslat XXX. és XXXI. fejezetében szabályozott békéltető és választott bírói eljárás, valamint döntő bíráskodás körül is olyan nevezetes, nagy horderejű és az egyes konkrét ügyek rendszerinti elintézését meghaladó jelentőségű feladatok teljesítésére is hivat- vák, a melyeket a járásbirósági vagy akár törvényszéki ügyvitel szükes keretei közé beilleszteni nem lehet. A rendes bírósági szervezettel való kapcsolat szempontjából tehát helyeseljük azt a középutat, a melyet a tervezet választott és az erre vonatkozó rendelkezéseit a magunk részéről szerencsésen találóknak véljük; ezeknél sem több, sem kevesebb nem válnék javára az ügynek. Még értékesebbé és egyszersmind teljesen eredetivé is teszi az intézményt az a kapcsolat, a melyet a javaslat 767—769. §-ai és 774. §-a az ipari és a munkásbiztosítási bíróságok között terveznek. A ki munkásbiztosítási ügyekkel foglalkozik, az tudja igazán, hogy a munkásbiztosítási jog alapos ismerete az ipari jog és az ipar tényleges viszonyainak ismerete nélkül csaknem lehetetlen; viszont az ipari bíróságok hatáskörébe utalt ügyek egy része (tervezet 760. §. 4. p.) szükségképen feltételezi a munkasbiztosítási jog ismeretét. A javaslat idézett §-ai ebben az irányban is a legüd- vösebb eredményeket hozhatják létre, alkalmat adván a bírói kar tagjainak arra, hogy ezekkel a szorosan összefüggő jogi szakokkal a gyakorlatban is behatóan és az egész területet áttekintő módon foglalkozhassanak. Németországban tapasztalható, hogy a külön ipari bíróságok felállítása és ezeknek szakértő jogászok által való vezetése mily rendkívüli eredményekkel jár az ipari jog fejlesztésére nézve. A német ipari bíróságok szövetséget alakítottak, a mely ipari jogi szaklapot ad ki és ezzel, valamint egyes elnökök kiváló irodalmi működésével, általában pedig az ipari bíráskodás magas színvonalával az ipari jogot arra a magas fejlődési fokra emelték, a mely a törvényhozás feladatait is a legsúlyosabb ipari jogi problémák megoldása irányában hathatósan előkészíti. Legyen szabad itt csak az akkord és tarifaszerződések jogának nagyszabású kifejleszté44