Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
26 nyiban legyen, hogy az ezek területén felmerülő ama jogviták, a melyek a pertárgy értéke szerint az általános per- rendtartás értelmében törvényszéki hatáskörbe tartoznának, az ipari bíróság hatáskörébe és pedig a törvényszék székhelyén szervezett ipari biróság illetékessége alá utaltassanak. Az ilyen illetékességgel létesítendő ipari bíróságok a már kifejtett alapelveknek mindenben meg tudnának felelni, másrészt az itt ajánlott rendezés a tényleges szükséghez igazodó fokozatos fejlődésnek is helyes alapot szolgáltatna. Ezúttal tett javaslatunk elfogadása esetén ugyanis az ipari bíróságnak a székhelyén levő járásbíróság területére kiterjedő teljes hatásköre az ott felmerülő összes ipari munkaviszonybeli jogvitáknak biztosítaná az ipari szakbiráskodás előnyeit, a törvényszékhez tartozó egyéb járásbíróságok területére kiterjedő hatásköre pedig a nagyobb pertárgy körül forgó és így nagyobb perköltséggel is terhelhető, azokat az ügyeket foglalná magába, a melyek egyébként a törvényszék hatáskörébe tartoznának és az ipari bíráskodás útján való eldöntés előnyeit nélkülöznék. Az általunk ajánlott módosításból azonban szükségképen következik, hogy nem volna teljesen fenntartható a javaslat 761. §-ának az a rendelkezése, a mely szerint az ipari bíróságok hatásköre, az abba utalt ügyekre nézve kizárólagos. Ez a kizárólagos hatáskör ugyanis az általunk javasolt rendezés folytán csak azokra az ügyekre nézve maradhatna fenn, a melyek az ipari bíróságoknak terület, illetve pertárgy- érték szerinti illetékességi körébe esnek. Ellenben azokban a járásokban, a melyeknek székhelyén ipari biróság még nem szerveztetnék, az ipari munkaviszonyból származó kisebb jogviták eldöntését az általános perrendtartási szabály szerint a kir. járásbíróságok hatáskörébe kellene utalni. Tudjuk, hogy egynemű ügyeknek kétféle hatáskörben és kétféle eljárás szerint való elbírálása elvi tisztasággal, a jogrend egyetemes magas színvonalával nem dicsekedhetik. Azonban azt hiszszük, hogy az ily szépséghibák kisebb hibák annál, ha a gyakorlati élet valódi szükségletét elhanyagolva, 40
