Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
23 nek, ezeknek egyes esetekben való önkényes kizárása még nagyobb jogbizonytalanságot teremt, mint a milyent a kizárólagos szakbiráskodás körében felszínre jutó ellentétes felfogások okozni szoktak. Véleményünk szerint tehát elvben helyes a tervezetnek az a rendelkezése, a mely az ipari biráskodásnak a körébe utalt ügyekre vonatkozó kizárólagosságát kívánja megállapítani. E mellett azonban meggyőződést kell szereznünk arról is, hogy ez a rendelkezés összhangban áll-e a tervezet kapcsolatos intézkedéseivel, különösen pedig maguknak az ipari bíróságoknak javasolt szervezetével. A tervezet ebben a tekintetben 765. §-ában következőleg intézkedik: «Minden kir. törvényszék székhelyén ipari, illetve kereskedelmi bíróság állítandó fel, a melynek illetékessége a törvényszék egész területére kiterjed. Ezenkívül az igazságügyminiszter a kereskedelmi miniszterrel egyet- értőleg rendeleti úton további ipari bíróságokat is szervezhet oly helyeken, a^ melyek járásbirósági székhelyek; a rendeletben megállapítandó az is, hogy az ily ipari bíróság illetékessége mely járásbíróságok területére teljed ki; a járásbirósági székhelyeken szervezett ipari bíróságok területe nem tartozik a törvényszéki székhelyeken szervezett ipari bíróságok illetékessége alá.» Közbevetőleg említjük, hogy nem tartjuk szerencsésnek a tervezetnek azt a kifejezésmódját, a mely szerint az itt tárgyalt czímben «ipari és kereskedelmi bíróságok»-ról, az egyes §§-ban pedig legtöbb helyen «ipari, illetve kereskedelmi bíróságok »-ról szól. A javaslat 760. §-a ugyanis egységesen állapítja meg a szóban levő bíróságok hatáskörét a javaslat hatálya alá eső összes munkaadókra és alkalmazottakra, tekintet nélkül azok kisipari, gyári vagy kereskedői jellegére; e szerint tehát a szóban levő bíróságokat helyes elnevezéssel csak ipari bíróságokként kellene megjelölni, mert hiszen ezek hatásköre azokra, a kikre vonatkozik, ipari munkaviszonyuknál fogva terjed ki. Szerkesztési szabatosság szempontjából pedig éppen lazának, pongyolának mondható az ilyenféle kifejezés, mint: «ipari, illetve kereskedelmi» bíróság. 37
