Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
17 elnököt pedig a király nevezi ki három évre vagy a biróság kebeléből vagy ezen kivül álló egyének közül, kettős névjegyzékbe foglalt s egyrészről a békéltető biróság munkaadótagjai, másrészről a biróság munkástagjai által választott jelöltek közül. Belgiumban a békéltető bíróságok hatásköre kizárólag a szoros értelemben vett ipari munkaadókra és munkásokra vonatkozik. A békéltető bíróságok hatáskörét a per tárgyának értéke nem korlátozza és a 200 frankot túl nem haladó értékű ügyekben felebbezés kizárásával döntenek. A felebbezéseket a kereskedelmi törvényszék bírálja felül. A békéltető bíróságok költségeit a területükön fekvő községek viselik és pedig minden község a saját területén alkalmazott munkások számarányában. Németországban az ipari bíróságok a franczia példa nyomán keletkeztek, azonban további fejlődésükben azoktól több lényeges vonatkozásban eltértek és ma már Németországban az ipari bíráskodás sajátlagos intézményekben megvalósítva, oly magas színvonalra jutott, hogy bátran mondható, hogy ez az intézmény franczia eredetijét túlszárnyalta. Németország rajnamenti városaiban már a XIX. század elején, teljesen franczia példára, létesültek conseil de prud’- hommes-ok. Németország többi részében ellenben hosszú időn át csak szórványosan keletkeztek ú. n. gyári bíróságok. A rajnamenti ipari bíróságok hatása alatt azonban mind általánosabban sürgették franczia mintára szervezett ipari bíróságok felállítását. Az első ily értelmű törvény volt az 1849 febr. 2-án kelt porosz törvény, ezt követte Szász-Gothá- ban az 1849-iki szervezés, végül Szászországban az 1861 okt. 15-én kelt törvény. Mindezek a törvények azonban nem váltak be a gyakorlatban, mert az igazságszolgáltatás gyorsaságát és olcsóságát nem biztosították és az eljárást nem rendezték határozott, biztos módon. Az 1869-iki ipartörvény más utat létesített a munka- viszonyból származó jogviták eldöntésére, a mennyiben a községi hatóságokra ruházta a bíráskodást és csak ezek határozatával szemben engedte meg a rendes bíróságok jogsegélyének igénybevételét. Végül 1881 óta az ipartestületi “298 2 31
