Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Beck Hugó: Szabadalmi jogunk reformja [300/a., 1909]
19 belül 250—300 ügyet kap a szabadalmi tanács, a mi egy tanácsnak egy évi működésére teljesen elegendő. Német* országban pl. kiszámították, hogyha egy szabadalmi tanács évente 120—150 ügyet elvégez, teljesen el van foglalva. Hiszen ezen ügyek legnagyobb része nem kis időt vesz igénybe; és e mellett figyelembe veendő az is, hogy a feleb- bezési eljárás miként lesz szabályozva. Ha a felebbezés szóbeli tárgyaláshoz lesz kötve, akkor azt hiszem, a szabadalmi tanács annyira el lesz ezen ügyekkel foglalva, hogy mindez egy tanács működését teljesen kimerítheti. Már pedig akkor micsoda érdek fűződnék ahhoz, hogy a mai intézmény megszüntetésével a közigazgatási bíróságnak egy tanácsára ruházzuk ezt a hatáskört, a mely szintén nem tehetne egyebet, minthogy ezen ügyekkel külön tanácsban foglalkoznék? A mi a költség kérdését illeti, azt hiszem, hogy ezt valami nagyon tragikusan nem szabad venni, különösen nem ezen ügyekben. Hiszen magam is a mellett vagyok, hogy a biráskodás költségeit nem szabad a mai kereten túl nagyon kiterjeszteni. De erre ezúttal nincs is szükség. Már előbb említettem, hogy a javaslat, ha takarékoskodni akart volna, takarékoskodhatott volna olykép, hogy kikapcsolta volna a szabadalmi hivatal másodfokú eljárását a felszólalási ügyekben. De meg lehetne szorítani a költségeket a tanácstagok számánál is. Hiszen ma már általános nézet, hogy a tanácstagok nagy száma nem biztosíték és nem garantia a judicatura jóságára nézve. Hiszen a perrendtartás javaslata a kir. ítélő táblán a tanácstagok számát háromra, a Curián pedig ötre akarja leszállítani. Ezek után azt kérdezem: miért ne bíráskodhatnék a szabadalmi hivatal birói osztálya szintén háromtagú tanácsokban, a szabadalmi tanács pedig öttagú tanácsban? Hiszen a közigazgatási bíróság ma is öttagú tanácsokban bíráskodik. A tanácstagok számának leszállítása mellett egyik legfőbb érvünk, hogy ez az állapot a közigazgatási bíróságnál teljesen bevált. Miért akarja tehát a javaslat a közigazgatási bíróságnál is a héttagú tanácsok intézményét behozni ? Különben is tudjuk azt, hogy a szabadalmi ügy nem olyan ügy, a melyre az állam ráfizet. Sőt ez az államra nézve 2* 306