Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Beck Hugó: Szabadalmi jogunk reformja [300/a., 1909]

17 a miről különben most nem akarok beszélni, de még ebben az esetben is megtörténhetik az, a mit mondtam. Természe­tesen ilyen körülmények között azt követelni attól a hiva­taltól, hogy gyakorlata megállapodott legyen, nem lehet. De nézetem szerint az egész felfogás, a mely szerint a felebbvitel olyképen van szervezve, hogy a hivatal bírói osztálya másodfokú bíráskodást gyakoroljon a bejelentési osztály felett, elhibázott. A javaslat abból a helyes álláspontból indul ki, hogy — a mint azt ő méltósága is kifejtette — az eddigi állapot, a mely szerint végső fokban a bejelentési ügyekben és a fel­szólalási ügyekben a szabadalmi hivatal bírói osztálya bírás­kodott, a perekben pedig ugyanazon kérdésekben a szaba­dalmi tanács, nem tekinthető kielégítőnek. Természetes, hogy az összeütközések a felfogásokban ilykép nem voltak kikerül­hetők. Ezeket az összeütközéseket a javaslat most olykép akarja megszüntetni, hogy a felszólalási ügyekken eddig megállapított kétfokú eljárásra ráépítegy harmadfokú eljárást a közigazgatási bíróság előtt. Azonban nem veszi észre a javaslat, hogy a midőn megszüntet egy különbséget, teremt egy másikat. T. i. a felszólalási ügyekben három fokot teremt, a perekben pedig két fokozat van. Ezek után bátor vagyok kérdezni, hogyha a javaslat igazán takarékoskodni akar és olyan nagy súlyt helyez arra, hogy a szabadalmi tanács fenntartása milyen sok költségébe kerülne az államnak, miért nem vetette fel azt a kérdést, hogy tulajdonképen szükséges-e a kétfokú felebbvitel a fel­szólalási ügyekre nézve ? Nézetem szerint nem szükséges. Ha már változtatni akarunk itt a jelenlegi állapoton, változ­tassunk olyan értelemben, hogy a bejelentési osztály hatá­rozatai ellen, a mely osztály tagjai utóvégre ugyanazokkal a garantiákkal ruháztattak fel, mint a bírói osztályé, egyene­sen felebbvitel adassék a legfelsőbb hatósághoz, legyen az bár a szabadalmi tanács, vagy a közigazgatási bíróság. A mi a közigazgatási bíróságot illeti, ő méltósága ki­fejtette azokat az okokat, a melyek következtében nem kí­vánatos, hogy a szabadalmi tanács megszüntetésével jogköre a közigazgatási bíróságra menjen át. Az érdekelt körökben 300 2 зад

Next

/
Thumbnails
Contents