Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Beck Hugó: Szabadalmi jogunk reformja [300/a., 1909]
17 a miről különben most nem akarok beszélni, de még ebben az esetben is megtörténhetik az, a mit mondtam. Természetesen ilyen körülmények között azt követelni attól a hivataltól, hogy gyakorlata megállapodott legyen, nem lehet. De nézetem szerint az egész felfogás, a mely szerint a felebbvitel olyképen van szervezve, hogy a hivatal bírói osztálya másodfokú bíráskodást gyakoroljon a bejelentési osztály felett, elhibázott. A javaslat abból a helyes álláspontból indul ki, hogy — a mint azt ő méltósága is kifejtette — az eddigi állapot, a mely szerint végső fokban a bejelentési ügyekben és a felszólalási ügyekben a szabadalmi hivatal bírói osztálya bíráskodott, a perekben pedig ugyanazon kérdésekben a szabadalmi tanács, nem tekinthető kielégítőnek. Természetes, hogy az összeütközések a felfogásokban ilykép nem voltak kikerülhetők. Ezeket az összeütközéseket a javaslat most olykép akarja megszüntetni, hogy a felszólalási ügyekken eddig megállapított kétfokú eljárásra ráépítegy harmadfokú eljárást a közigazgatási bíróság előtt. Azonban nem veszi észre a javaslat, hogy a midőn megszüntet egy különbséget, teremt egy másikat. T. i. a felszólalási ügyekben három fokot teremt, a perekben pedig két fokozat van. Ezek után bátor vagyok kérdezni, hogyha a javaslat igazán takarékoskodni akar és olyan nagy súlyt helyez arra, hogy a szabadalmi tanács fenntartása milyen sok költségébe kerülne az államnak, miért nem vetette fel azt a kérdést, hogy tulajdonképen szükséges-e a kétfokú felebbvitel a felszólalási ügyekre nézve ? Nézetem szerint nem szükséges. Ha már változtatni akarunk itt a jelenlegi állapoton, változtassunk olyan értelemben, hogy a bejelentési osztály határozatai ellen, a mely osztály tagjai utóvégre ugyanazokkal a garantiákkal ruháztattak fel, mint a bírói osztályé, egyenesen felebbvitel adassék a legfelsőbb hatósághoz, legyen az bár a szabadalmi tanács, vagy a közigazgatási bíróság. A mi a közigazgatási bíróságot illeti, ő méltósága kifejtette azokat az okokat, a melyek következtében nem kívánatos, hogy a szabadalmi tanács megszüntetésével jogköre a közigazgatási bíróságra menjen át. Az érdekelt körökben 300 2 зад