Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Beck Hugó: Szabadalmi jogunk reformja [300/a., 1909]
6 idővel és közvetve oly nagy anyagi előnyökkel lehet kapcsolatban, a mely előnyök a részére közvetlenül biztosított anyagi előnyöket lényegesen meghaladják. Az alkalmazott szerzője lehet oly találmánynak, mely csak később, jóval a gyakorlatba vétele után talál kellő méltánylásra és elismerésre, úgy hogy a feltaláló ez által nagy hírnévre és dicsőségre és ennek folyományaként nagy anyagi előnyökre is tehetne szert. Miért fosztassék meg a feltaláló csak azért, mert közszolgálatban vagy magánalkalmazásban áll, ettől a dicsőségtől, ettől a hírnévtől és az ezzel járható anyagi előnyöktől ? A tervezet ebben a tekintetben kötelező szabálynak felvételét azért nem tartja czélszerűnek, mert vannak találmányok, a melyeknél a tulajdonképeni feltaláló meg sem állapítható. Ezt az indokot meggyőzőnek nem tekinthetem. Kétségtelenül lehetnek és vannak is olyan találmányok, a melyeknél a tulaj donképeni feltaláló meg nem állapítható. Ebből azonban csak az következik, hogy ily esetben a munkaadó nem kötelezhető arra, hogy a szabadalmi lajstromban a szabadalom tulajdonosa (a munkaadó) mellett a feltaláló nevét is feljegyeztesse, de épen nem következik az, hogy kötelező szabály ne állíttassák fel a feltaláló nevének belajst- romozására nézve abban a számtalan esetben, a mikor a feltaláló nem is vitás vagy a feltaláló minden kétséget kizárólag megállapítható. Ha egyes alkalmazottak azért, mert a feltalálói minőségük feltétlenül meg nem állapítható, a feltaláló erkölcsi előnyeiben nem részesedhetnek, az nem szolgálhat indokul arra, hogy a nem vitás feltaláló alkalmazott se részesüljön ilyen előnyökben, illetve hogy az ebben az előnyben való részesedése a munkaadónak kényétől és tetszésétől függjön. A tervezetnek tehát oly kényszerítő szabály felvételéről kellene gondoskodni, mely a munkaadót kötelezi, hogy a szabadalmi lajstromban a saját szabadalomtulajdonosi neve mellett a nem vitás feltalálónak nevét feljegyeztesse; ha pedig a találmány olyan természetű, hogy a feltalálói minőséget vitásságánál fogva előzetesen biróilag kellene megállapítani, akkor a a feltaláló alkalmazottat fel kell jogosítani ш
