Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
61 ha napokig is tart, de rendszerint sokkal tovább tart, de minden esetre időt vesz igénybe és már egy rövid idő is elég, hogy az üzlet értéke devalválódjék. Még egy más gyakorlati szempont is figyelembe veendő a kérdés megvilágításánál. Magán azon a kérdésen, hogy kivánatos-e a kényszeregyezség mint ilyen vagy nem és hogy a kényszeregyézség jogilag egyáltalán construálható-e, vagy sem, Magyarországon is túl vagyunk, mert a törvényhozás az intézményt már elfogadta, és van egy csődbeli kényszer- egyezségünk, úgy hogy azok az argumentumok, a melyeket Doroghi t. kartárs úr és mások is felhoznak, csak akkor jöhetnének figyelembe, ha magáról a kényszeregyezség jog- intézményéről volna szó. Ezt ismét csak mellékesen kívántam megjegyezni és most visszatérek a gyakorlati szempontokra. Mondjuk, hogy egy gyárüzem kerül bajba és insol- venssé lesz, még pedig egy nagyobb gyárüzem. Minél nagyobb az a vállalat, annál nagyobb a közérdek is abban, hogy százakra menő munkás ne maradjon munka nélkül és hogy az a gyárüzem fenntartassék. Megnyitják a csődöt ma, kinevezik a tömeggondnokot egy óra múlva. Most mit csináljon az a tömeggondnok? Mondjuk, hogy nyers anyaga csak néhány hétre van. Annak már a tömeggondnoksága első napjában, előre kell fedezni a nyers anyagszükségletet rendszerint hónapokra, mert különben baj származhatik belőle. Hogyan fogja ez magára venni a felelőséget az ilyen megrendelésekért? A csődön kívüli kényszeregyezség intézményénél ilyen és ehhez hasonló helyzetek elő nem állhatnak. Az adós a szükséges megrendeléseket zavartalanul tovább eszközölheti és az üzem vagy az üzlet fennakadást nem szenved. És itt az összefüggés érdekében a t. kartárs úr azon kérdésére, hogy voltaképen hogyan állunk a vagyonfelügyelő és az adós egymás közti viszonyát illetőleg — megjegyzem, hogy egészen úgy, a mint ezt ma a társadalmi szervezetek teszik, a mire már Balog Arnold barátom utalt. Mi a vagyonfelügyelőt ma is olyannak tekintjük, mint a ki a létező értékeket fenntartja. Azt, a mi az üzlet vagy üzem fenntartásához szükséges, a társadalmi szervek által kiküldött vagyonfelügyelő ma sem akadályozza meg. Az adós 279
