Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
51 menti az adósok existentiáját, mert hiszen a csődeljárásban a kényszeregyezség a legritkább esetekben sikerül. Nehezen sikerül egyrészt azért, mert a csőd megnyitásával maga az adós elveszti üzletéhez való érdekeltségét, és nehezen sikerül azért is, mert azok a formális előírások, a melyeket e tekintetben a csődtörvény tartalmaz, a csődben való egyezség- kötést rendkívül megnehezítik. Ha akár ez a javalat fogadtatik cl, akár más lép helyére, én csak egész minimális, százalékokban talán ki sem fejezhető arányban látom az ez irányban való előnyöket. A mikor a javaslat — és ezt, az, a ki elvileg a javaslat álláspontjára helyezkedik, csak helyeselheti, az egyezség nem sikerülte esetére szükségképen viszi át az eljárást a csődbe, a mikor a javaslat a büntető sanctiók egész tömegét tartalmazza mindenféle contraventiók esetére, a melyeket dr. Messinger előadó úr ki is kíván terjeszteni, akkor csak két eset lesz, a mikor a nyilvános egyezségi eljárás aetualissá válik: az egyik, a melyről előbb voltam bátor megemlékezni, midőn az adós már eleve megegyezett hitelezőinek valamely egyérdekü csoportjával, és akkor be- állanak azok a veszélyek, a melyeket előbb említettem. A másik eset, ha az adós tényleg akkor, midőn érzi, hogy fizetéseit, ha a szigorú kereskedelmi elvek szerint akar eljárni, beszüntetni kénytelen, ezen pillanatban fordul a törvény nyújtotta kedvezményhez. Az adós akkor elébe néz annak, hogy ha az összegszerű többséget, a melyet magának előbb nem biztosított, nem éri el, eo ipso csődbe megy, hogy úton-útfélen beleütközik valamely büntető szakaszba, ha valamely hitelezőjének követelését, a melvlyel ő maga sincs esetleg tisztában, rosszul tünteti fel, — dr. Messinger kartárs úr szerint ha a hitelező lakczímét rosszúl tünteti ki... Dr. Messinger Simon: Szándékosan. Dr. Doroghi Ervin: Én azt hiszem, hogy a legkevesebb adós fog az igazán tisztességes adósok közül ilyen körülmények között a kényszeregyezségi eljárásnak kedvezményéhez folyamodni. 269 4*
