Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Baumgarten Izidor: Az új irányok a büntetőjogban [297., 1909]
14 figyelése a természeti tünemények megértésének; ha a lelkűnkben természeti adományként élő igazságérzet az akarat szabadságától teszi függővé a bűnösség fogalmát, és ez utóbbi nélkül nem ad helyet büntetésnek: akkor a társadalmi veszélyesség fogalmát első sorba állító felfogás nem fejlesztője, hanem egyenesen elnyomója a culturális haladás egyik legerősebb támaszának : az igazság- és jogérzetnek. A bűnösség fogalmának elejtésénél ugyanis a büntetés sem arányosítható többé a bűnösség fokához. Csekély bűnösségnek és nagy büntetésnek, nagyfokú bűnösségnek csekély vagy névleges büntetéssel meg kell férniök, a szerint a mint a társadalomnak oka van a tettes jövendőbeli magatartásától félni vagy sem. Nem a törvényszegés súlya, hanem a visszaesés veszélye lesz mérvadó a büntetés kimérésénél. Ezzel a büntetés elveszti erkölcsi jellegét, és közigazgatási rendszabállyá válik akár a kórházügy vagy a prostitutio rendezése. Egyúttal elmerül azonban a biró hatásköre a közigazgatási tisztviselő teendőjében. Mai büntető törvényhozásunk alapján a biró a büntetendő cselekmény súlyát határozza meg, tekintettel az egyéni, a társadalmi és az erkölcsi érdekre. Hivatásszerű működésben irányítja az emberi műveltség három csúcspontja. Bölcsnek kell lennie abban az értelemben, melyben Spinoza a megismerés lényegét látta: «nem sírni, nem nevetni, hanem csak megérteni». Művésznek kell lennie, mert elvont szabályt élő organismusra kell alkalmaznia a nélkül, hogy erőszakot kövessen el az egyiken vagy a másikon. Végül szentnek is kell lennie, azaz önmagát megtagadva, széttépni azokat a kötelékeket, melyek az élet oly annyira bonyolult szervezetében az egyik embert, a birót, a másik emberhez — a vádlotthoz — fűzik. A jövő büntető jogában a biró legfeljebb kertész lesz a társadalom ültetvényeiben, kertész, a ki nyes és gyomlál, öntöz és trágyáz, alakít és idomít, de a bírói hivatásból csak a nevet fogja megőrizni. 14