Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]
(1910 január hó 29.) Dr. Balog Arnold: T. Telj es-ülés ! A csődönkívüli kényszeregyezség intézményének szükségessége annyira nyilvánvaló, hogy a megalkotandó törvény létjogosultságának bővebb kifejtése sokak előtt talán feleslegesnek látszik. És ha dr. Schreyer Jakab törvényjavaslatának kimerítő indokolása és dr. Messinger Simonnak ezen jogászegyletben tartott érdekes előadása után ismét visszanyúlok az általános vitára, és elsősorban azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy szükség van-e a javasolt intézményre: teszem ezt nem kis részben azért, mert hasonló intézmény Ausztriában és Németországban, «a velünk közvetlen kapcsolatban levő két országban» kodifikálva nem lévén, máris vannak, a kik aggodalmasan mérlegelik, vájjon Magyarországon ajánlatos-e ezen javaslat törvénybeiktatása. Azoknak, a kik előtt mindig az osztrák és német törvényhozás lebeg és a kik úgy vélik, hogy ha ezen két nagy ipari állam nélkülözhette a csődönkívüli kényszeregyezséget, akkor mi még inkább el lehetünk a nélkül: figyelmébe ajánlom, hogy a hivatalos körök magatartása, mint ezt Magyarországon is tapasztaljuk, nem mindig fokmérője valamely intézmény szükségességének vagy czélszerüségének. Hiszen csak arra kell utalnunk, hogy hazánkban a kereskedelmi és ipari körök a jogászi körökkel egyetértve évtizedek óta követelik a törvényhozásra teljesen, megérett reformok egész sorozatát, (példaképen említjük csak a perrendtartás kódexét, a bizto- sitási, részvénytársasági, szövetkezeti és csődjog reformját, 345
