Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

az egyezségi eljárást avagy csupán valamely érdekelt fél előterjesztése folytán? Csakis az előbbi eljárás elégíthet ki minden méltánylást érdemlő szempontot. A bíróság, mely az ítélet joghatályával és általánosan kötelező erővel ruházza fel a hitelezőknek egy része által elfogadott egyezséget, kell hogy a törvényes előfeltételek fennforgását jogorvoslat hiányában is szigorú tárgyilagossággal megvizsgálja. Az eljárás gyorsasága érdekében kisebbíteni kellett a garantiákat a hitelezők értesítése, a követelések elismerése, a szavazatjog megállapítása körül. Ezeket pótolja a bíróságnak hivatalból való -felülvizsgálata.

A másik felvetődő kérdés az, hogy ez a felülvizsgálat mire terjed ki és különösen, hogy kiterjedjen-e az egyezség tartalmának bírálatára is. Megtagadhatja-e a bíróság az egyezség jóváhagyását azon az alapon, hogy «az a hitelezők közös érdekével ellenkezik», miként csődtörvényünk mondja? Ezen a ponton összeütközés lehetséges a hitelezői többség meggyőződése és a bíróság felfogása között. Az a kérdés, melyik illetékesebb vagyis jobban mondva, melyik tudja helyesebben elbírálni azt, vájjon valamely egyezség feltételei a hitelezők összességére nézve előnyösek-e vagy sem: a hitelezői többség avagy a csődbíróság? Ha abból indulunk ki, hogy a hitelezői többség törvényes utón keletkezett és annak egyetlen tagja sem részesült kedvezményekben, a mi ellen a tervezet elegendő biztosítékot nyújt: úgy határozottan a hitelezői többség kezébe kell letennünk a döntést ebben a kérdésben. Ám őrködjék a bíróság a törvényes szabályok és alakiságok kellő megtartása fölött, de annak elbírálását, hogy minő egyezségi hányad, minő kezesség és minő fizetési határidők felelnek meg a hitelezők érdekének, magukra a hitelezőkre kell bízni. Az egyezség jóváhagyását meg kell tagadni, nem pedig, miként a tervezet mondja, meg «lebet» tagadni — akkor, ha az egyezségi eljárás megindítására s az egyezség megkötésére vonatkozó törvényes szabályok nem tartattak meg, vagy ha az egyezség törvénybe ütköző intézkedéseket foglal magában; továbbá akkor, ha olyan körülmények merülnek fel, a melyekből alaposan lehet következtetni, hogy az adós egyes hitelezőknek a többiek hozzájárulása