Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

/' az első tervezet 50 %-ot kívánt, a jelenlegi egészen elejti az alsó határ megszabását. A minimum pártolói úgy vélekednek, hogy ily korlátozás hiányában felette csekélyek lesznek az. egyezségi hányadok, mert az adós a fizetésképtelenség be­jelentését minél későbbre igyekszik halasztani és ezalatt vagyona egyre csökken, míg ellenben sietni fog az eljárást még kellő időben folyamatba tenni, ha a törvény a kény* szeregyezséget megfelelő minimális egyezségi hányadhoz köti. A bíróságon kivüli egyezségeknél szerzett tapasztalat azt bizonyítja, hogy ez az aggodalom nem alapos. Viszont pedig a csődbeli kényszeregyesség gyönge igénybevételének egyik magyarázata épen a minimális quótában található. Azt sem lehet állítani, hogy az egyezségi hányad alacsony volta min­dig az adós rosszhiszeműségével járna karöltve. Épen nagy­szabású és bonyolult kereskedelmi és iparvállalatok fizetés- képtelenségénél tapasztaljuk, hogy az adós csak későn jut fizetésképtelenségének tudatára, oly időben midőn már va­gyonának nagy részét elvesztette. Az egyezségi ajánlat tar­talmának a mindenkori adott viszonyokhoz kell alkalmaz­kodnia, minden sablonos korlátozása csökkenti az intézmény gyakorlati értékét. Ugyanaz áll arról az irányzatról is, mely minél maga­sabbra igyekszik emelni az ajánlat elfogadásához szükséges többséget. Csődtörvényünk tudvalevőleg a jelenlevő hitelezők két harmadtöbbségét és az összes szavazásra jogosult tőke­követelések négyötöd többségét kívánja meg. Az első tervezet egyszerű személyes többséget és három-negyed tőketöbbséget követelt. Egyes külföldi törvények és törvénytervezetek a hányad magasságához képest különböző többséget írnak elő. Ezt a rendszert szinte ad absurdum viszi az osztrák törvény- tervezet, midőn általában 8A-ed tőketöbbséget, de 40 % -on aluli egyességeknél 9/io-ed tőketöbbséget követel meg. Mind­ezek a bürokratikus szellemességgel kieszelt akadályok nem biztosítják azt, hogy egyes esetekben rossz egyezségek nem létesülnek, ellenben igen gyakran megnehezítik, sőt meghiú­sítják a jó és szükséges egyességet. Ugyanebből a szempontból azt az engedélyt, hogy a nem helybeli hitelezők kellően hitelesített írásbeli be­20 238

Next

/
Thumbnails
Contents