Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

18 gyonfelügyelőt is ? Nézetem szerint ennek, mint a hitelezők közös érdekképviselőjének nemcsak az üzletmenetről, a va­gyonkimutatásról és mérlegről, hanem a hitelezők jegyzékéről és az abban kitüntetett követelések számszerű helyességéről és fennállásáról is kell nyilatkoznia és ezekre vonatkozó eset­leges aggályait előadni. Egy másik kérdés, hogy abban az esetben, ha oly hitelező jelenik meg a tárgyaláson, a ki a jegyzékben elő nem fordult, joga van-e az adósnak azt kifogá­solni? Azt hiszem, e jogát kétségbe vonni nem lehet, habár a tervezet ezt sem említi, valamint természetesen meg kell adni a kifogásolás jogát ebben az esetben is a többi hitele­zőnek. Nézeteltérés merülhet fel továbbá a követelés nagysága tekintetében is és itt is meg kell adni módját annak, hogy a kérdés lehetőleg halasztás nélkül tisztáztassék. Ezekre való tekintettel nézetem szerint az idéző levélben és a hirdetmény­ben figyelmeztetést kellene intézni a hitelezőkhöz, hogy a mennyiben valamely követelésük a hitelezői jegyzékben egyál­talán nem vagy nem helyes összegben volna kitüntetve, a tárgyalásra lehetőleg hozzák el a követelésük igazolására szol­gáló bizonyítókokat, minthogy külömben szavazatjoguk kér­désében ezek figyelembe vétele nélkül fog határozat hozatni. Az eljárás gyorsasága érdekében a tervezet megengedi, sőt előírja azt, hogy az esetben, ha a megjelent hitelezők a szavazásra jogosult összes hitelezők 8/io-ed része ellen kifogást nem tesznek, a kiküldött biró az egyezségi ajánlatot nyom­ban szavazás alá bocsássa. Eltekintve a téves szövegezéstől, mert nemcsak a megjelent hitelezők kifogásai, hanem az iráBban beküldött kifogások is figyelembe veendők, és elte­kintve attól, hogy a tervezet nem mondja meg, hogy ebben az esetben a kifogásolt hitelezők is gyakorolhatnak-e szavazat­jogot vagy sem, a tervezetnek ez a rendelkezése azért nem fogadható el, mert lényegében megsérti azt az elvet, hogy az egyezségi ajánlatnak kényszeregyesség erejével való elfogadá­sához nem elég az egyszerű többség, hanem minősített több­ség szükséges. Ezt a minősített többséget a tervezet a szava­zásra jogosult összes hitelezők tőkeköveteléseinek Vs-ad részé­ben állapította meg; ámde ha a kifogásolt hitelezők is szavazhatnak és tényleg nem illette volna meg őket a szava­236

Next

/
Thumbnails
Contents