Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Messinger Simon: A csődönkívüli kényszeregyezség intézménye [299., 1909]

12 határidő is, a mi a tervezet szándékától bizonyára messze állott. Fel kell vetnem továbbá a kérdést, vájjon belyes-e csupán a dologi jogok birtokosainak megengedni az eljárás folytatását? Nézetem szerint nincs ok arra, hogy a már fo­lyamatban levő perek ne folytattassanak az adós ellen, sőt mindkét félnek hátrányára szolgál, ha azok eldöntése függőben hagyatik. Ellenben függőben hagyandó a csődnyitási kérvény elin­tézése, mihelyt az egyezségi eljárás megindul, mert külön­ben bármely hitelező a csőd kérésével meghiúsíthatná a tervbe vett egyezséget. A fizetésmegszüntetés bejelentésének ezen messze kiható következményeire voltak tekintettel a svájczi és németalföldi törvény, midőn az eljárás megindításához a hitelezők egy részének előzetes hozzájárulását kívánták meg és ezt a ren­delkezést az osztrák törvénytervezet is felvette. A mi ter­vezetünk ezt mellőzte és nézetem szerint helyesen. Igaz, bogy ilyképen az adós egyoldalú bejelentésével már is álta­lános fizetési haladékot nyer, de nem ezabad feledni, hogy egyrészt ez csak az egyezségi eljárás rövid tartamára szól, másrészt pedig a fentebb említett követelményekkel épen azt az eszményi adóst sujtanók legérzékenyebben, a ki a mint fizetésképtelenségének tudatára ébred, azonnal siet fizetés­megszüntetését bejelenteni, hogy útját állja annak, hogy egyes hitelezők az összeség rovására külön kielégítési jogokat szerezzenek. Ilyenkor még ritkán tisztult a helyzet annyira, hogy az adós máris tiszta képét adhatná vagyoni állásának és oly egyezségi ajánlatot terjeszthetne elő, mely mellé a hitelezőknek egy jelentékenyebb része csoportosulhatna. Az eljárás megindításának minden mesterséges megnehezítése nemcsak a fizetésképtelen adósnak, hanem a hitelezők összes­ségének kárára is szolgál. Ellenben a legnagyobb biztosítékokkal kell körülvenni azt, bogy az adós már bejelentése mellett vagy indokolt kérelmére a bejelentéstől számított 8 nap alatt oly hitelezői jegyzéket terjesszen elő, melyben minden hitelezője előfor­duljon és viszont semmiféle álhitelező se szerepeljen. A hi­азо

Next

/
Thumbnails
Contents