Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)

Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]

103 §., az 591., félreértést kizáró módon intézkedik. Kiváncsi volnék arra, hogy Teller tagtárs úr az állítása szerint homá­lyos helyet hogyan tudná még világosabban szövegezni, külö­nösen minthogy a békéltető eljárás során hozott nem köte­lező ítélet érvénytelenítése másik §-ban, az 592.-ben egészen külön szabályozást nyert. Azt hiszem, joggal mondhatom ezek után, hogy a t. fel­szólaló úrnak a szerkezetnek, illetőleg szövegnek állítólagos pongyolasága mellett felhozott bizonyítékai egytől-egyig tart­hatatlanok. Az előadottakból kitűnik, hogy én a javaslatnak a békél­tetésre és választott bíráskodásra vonatkozó alapelveit helyes­lem, a tervezet rendszerében a német joggal szemben hala­dást látok, miért is a felszólaló úrnak a német jog recipiá- lására vonatkozó javaslatát mellőzendőnek vélem. Akkor, a midőn más államok a békéltetés és választott bíráskodás terén a német jogtól függetlenül is nagy eredményeket értek el, akkor, a midőn szocziálpolitikai szempontból a legnagyobb elismeréssel mutathatunk reá a tervezetnek több eredeti ren­delkezésére, így pl. az 559—562. §-aira, a melyek a békél­tetés elmulasztásának jogászi szempontból szabatosan meg­határozott és igen hatályos jogkövetkezményeit állapítják meg és a melyek azt bizonyítják, hogy szocziálpolitikai téren tudunk eredeti és helyes irányban alkotni, én a német jog itteni reczepczióját igen sajnálnám és legfeljebb azzal tudnám megmagyarázni, hogy erre a szokás hatalma csábít. Ha azonban valamely idegen törvényt reczipiálni akarunk, eDnek első feltétele az, hogy tanuljuk meg azt legalább alaposan. Felszólalásom végeztéül legyen szabad Dóczi tagtárs úr szavához fűzni azt a megjegyzésemet, hogy tévednek azok az érdekeltek, a kik a tervezetnek most tárgyalt fejezeteit papiros kodifikácziónak tartják. Meggyőződésem, hogy ha e fejezetek némi módosítással törvénynyé lesznek és a törvény életbeléptetése és végrehajtása ugyanazzal a tudással és körül­tekintő gonddal történik, mint a mely a javaslatban meg­nyilvánul, úgy a való élet szükségleteit kielégítő, üdvös tör­vényt nyerünk. in

Next

/
Thumbnails
Contents