Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
103 §., az 591., félreértést kizáró módon intézkedik. Kiváncsi volnék arra, hogy Teller tagtárs úr az állítása szerint homályos helyet hogyan tudná még világosabban szövegezni, különösen minthogy a békéltető eljárás során hozott nem kötelező ítélet érvénytelenítése másik §-ban, az 592.-ben egészen külön szabályozást nyert. Azt hiszem, joggal mondhatom ezek után, hogy a t. felszólaló úrnak a szerkezetnek, illetőleg szövegnek állítólagos pongyolasága mellett felhozott bizonyítékai egytől-egyig tarthatatlanok. Az előadottakból kitűnik, hogy én a javaslatnak a békéltetésre és választott bíráskodásra vonatkozó alapelveit helyeslem, a tervezet rendszerében a német joggal szemben haladást látok, miért is a felszólaló úrnak a német jog recipiá- lására vonatkozó javaslatát mellőzendőnek vélem. Akkor, a midőn más államok a békéltetés és választott bíráskodás terén a német jogtól függetlenül is nagy eredményeket értek el, akkor, a midőn szocziálpolitikai szempontból a legnagyobb elismeréssel mutathatunk reá a tervezetnek több eredeti rendelkezésére, így pl. az 559—562. §-aira, a melyek a békéltetés elmulasztásának jogászi szempontból szabatosan meghatározott és igen hatályos jogkövetkezményeit állapítják meg és a melyek azt bizonyítják, hogy szocziálpolitikai téren tudunk eredeti és helyes irányban alkotni, én a német jog itteni reczepczióját igen sajnálnám és legfeljebb azzal tudnám megmagyarázni, hogy erre a szokás hatalma csábít. Ha azonban valamely idegen törvényt reczipiálni akarunk, eDnek első feltétele az, hogy tanuljuk meg azt legalább alaposan. Felszólalásom végeztéül legyen szabad Dóczi tagtárs úr szavához fűzni azt a megjegyzésemet, hogy tévednek azok az érdekeltek, a kik a tervezetnek most tárgyalt fejezeteit papiros kodifikácziónak tartják. Meggyőződésem, hogy ha e fejezetek némi módosítással törvénynyé lesznek és a törvény életbeléptetése és végrehajtása ugyanazzal a tudással és körültekintő gonddal történik, mint a mely a javaslatban megnyilvánul, úgy a való élet szükségleteit kielégítő, üdvös törvényt nyerünk. in
