Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
92 Semmi meglepő nincs abban, hogy a tervezet bizonyos esetekben kötelező békéltetést ír elő. Mint nálunk újnak tervezett intézmény meglepő lehet ugyan arra nézve, a ki a kérdésnek külföldi előzményeit nem ismeri, de bizonyára csakhamar eloszlathatja a meglepetést a kérdésnek alapos ismerete és a törvényjavaslat indokolása, a mely a jelenlegi tervezet mellől, mivel az egyelőre csak megvitatási anyagul szolgál, egyelőre még hiányzik. A kötelező békéltetés oly intézményt van hivatva behozni jogéletünkbe, a mely a legnagyobb mértékben alkalmas az ipari béke biztosítására és az ellentéteknek bölcs mérlegeléssel való kiegyenlítésére. A t. felszólaló úr akként jár el, hogy egyszerűen megvonja a párhuzamot a német jog és a tervezet között és figyelmen kívül hagyva a német állapotokból levonható gyakorlati tanulságokat, valamint az összes többi államoknak intézményeit .elméleti alapon felállított okokkal igyekszik czá- folni a tervezet álláspontjának helyességét. Én a kötelező békéltetés alapeszméjét abban látom, hogy annak törvényes feltételekhez fűződő eseteiben az egyezség létrehozásához a társadalomnak elsőrendű érdeke fűződik. Teljesen lényegtelen tehát a t. felszólaló úr által felhozott az a szempont, a mely szerint sok esetben nem is alkalmas a felek között felmerült vita arra, hogy az bírói úton eldöntessék. A békéltetésnek ugyanis nem a vita eldöntése, hanem a felek megei/yezése a czélja, olyan vita pedig, a mely természete szerint alkalmatlan arra, hogy egyezségileg eldöntessék, nincsen. Ebben a tekintetben különben a t. felszólaló úr scepticismusa a külföldi tapasztalatok szerint sem helytálló és maga az általa idézett angol példa is csak azt bizonyba, hogy e viták eldöntése gyakran nehéz, de hogy lehetetlen volna, azt épen a békéltetési ügy terén Angliában elért sikerek megczáfolják. Jól mondja a Gewerbe und Kaufmannsgericht czímű folyóirat egyik nagy bérharcz lefolyására vonatkozó ismertetésében (1907. évf. 205. 1.), hogy a munkaadók és a munkások vezérei már előre tudták a választott bíróság Ítéletét, mégis annak előre alávetették magukat, mert reájuk nézve 106
