Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 39. kötet (297-300/a. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 39. (Budapest, 1909)
Pap Géza: Az új ipartörvény-tervezet jogi főkérdéseinek jogászegyleti tárgyalása. II. Füzet. Az ipari bíráskodás [298., 1909]
nyer, ennek az összhangnak biztosítása czéljából helyes óvatosságnak kell minősíteni a tervezetnek azt az álláspontját, a mely szerint az eljárási szabályok megállapítását általában rendeleti útra hagyta fenn (785. §) és kifejezett rendelkezéseket csupán annyiban foglal magában, a mennyiben ezek az általános perrendtartásra való tekintet nélkül, az ipari bíróság természetéből folyólag megtehetők. Egyébként Dóczi t. tagtárs úrnak az a kívánsága, hogy az ipari biróság hatásköre minden szolgálati viszonyra kiterjesztessék, kissé nagyon is forradalmi, másrészt pedig nagyon utópisztikus. A szolgálati jogviszony ugyanis a magánjognak igen tekintélyes része, a melyet a rendes bíráskodás hatásköréből egy tollvonással kiszakítani nem lehet és pedig annál kevésbbé, mert erre komoly ok sincs. Az ipari munka- viszony kérdései oly túlnyomó jelentőségre jutottak és azoknak természete annyira megköveteli az ipari szakbiráskodást, hogy ezekre nézve a külön szabályozás indokolt. A t. tagtárs úr által jávasolt kiterjesztésre azonban érezhető szükség nincs és annak az ipari bíráskodás alapelvei szerint való megvalósítása jelenleg teljesen lehetetlen. Talán ha valamely házi zongoratanító javadalmazása iránt perel, t. tagtárs úr családapákból és zongoratanítókból álló szakbiróságra kívánná ruházni az Ítélkezést? Másrészt azonban azt észlelem, hogy t. tagtárs úr a tervezet állal felállított hatáskört szőkébbnek véli a valóban javasoltnál, a midőn azt hiszi, hogy e hatáskör csak az ipartörvény alá eső foglalkozásokra van korlátozva. Hiszen, hogy az ő általa hivatkozott példával éljek, ha a közlekedési vállalatok ki is vétetnének az ipartörvénynek az ipar gyakorlására vagy a munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései alól, ebből nem következnék, hogy az ipari bíráskodásról szóló fejezet hatálya alól is kivétessenek, a mint tényleg kizártnak tartandó, hogy abban az esetben, ha azok a vállalatok az említett fejezetek hatálya alól kivétetnek is, a tervezetben megállapított sztrájk-tilalom és döntő bíráskodás ezekre nézve mel- lőztessék; azt hiszem, ép oly kevéssé fogna mellőztetni az ipari bíráskodás is. * 00 104
